Szerző: HRPortal.hu hírszerkesztő - Forrás: MTI
Megjelent: 9 éve

A magyarok közel harmada vett részt felnőttoktatásban 2011-ben

A 25-64 éves magyar népesség 27,2 százaléka vett részt iskolarendszeren belüli, illetve azon kívüli oktatásban, képzésben - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb, Statisztikai tükör című kiadványából.

images

A KSH 2012 első negyedévében készítette a felmérést, és arra volt kíváncsi, hogy az ezt megelőző egy évben részt vettek-e a 25 és 64 év közötti megkérdezettek oktatásban, képzésben. Az eredmények több mint 7000 magánháztartás válaszai alapján alakultak ki.

A megkérdezettek több mint 27 százaléka vett részt valamilyen képzésben; a nők több mint 28 százaléka, a férfiaknak viszont csak mintegy egynegyede tartozott ebbe a csoportba.

A képzésben való részvétel szempontjából a legmeghatározóbb az iskolai végzettség volt. Míg a legfeljebb nyolc általános iskolai osztállyal rendelkezők alig több mint 10 százaléka vett részt a tanulás valamilyen formájában, a legalább érettségivel rendelkezőknek már közel egyharmada, a felsőfokú végzettségűeknek pedig már 50,6 százaléka.

Az intézményesített tanulás a fiatal felnőtt korosztály körében volt a legnépszerűbb: míg a 25-34 évesek közel 40 százaléka vett részt valamilyen képzésben a kikérdezést megelőző 12 hónapban, ez az arány az 55 év felettiek körében nem érte el a 15 százalékot sem.

A nemzetközi trendekkel megegyezően a képzés az aktív népességhez - ezen belül a foglalkoztatottakhoz - tartozóak körében népszerűbb. Míg a foglalkoztatottak csoportjában a részvételi arány meghaladta az egyharmadot, ez az érték a munkanélküliek esetén 15 százalék, az inaktív népességnél pedig ennél is kevesebb volt.

A képzésben való részvétel Magyarország régiói között sem homogén: Közép-Magyarországon és Közép-Dunántúlon az átlagot meghaladó, Dél-Dunántúlon, Nyugat-Dunántúlon és Észak-Alföldön az átlaghoz közeli, míg a Dél-Alföldön és Észak-Magyarországon lakók átlag alatti mértékben vettek részt a különféle tanulási folyamatokban.

Iskolarendszerű képzésben a 25-64 éves népesség 3,2 százaléka tanult az összeírást megelőző egy évben. Döntően felsőfokú képesítés megszerzése volt a cél: mintegy kétharmaduk a felsőfokú alap- vagy mesterképzésben szerezhető végzettség eléréséért dolgozott, több mint 6 százalékuk pedig doktori címért. Az iskolában tanuló 25-64 éves korosztály 10 százalékot meghaladó mértékben gimnáziumi osztályokban, és kevesebb mint 8 százalékban az iskolai rendszerű felsőfokú szakképzések keretében tanult.

A képzések témáinak közel harmada a társadalom, gazdaság, jog területéről került ki. Hangsúlyt kaptak még az oktatás, az egészségügy és szociális ellátás, az általános programok, valamint a matematika, számítástechnika és egyéb természettudományok területén szervezett képzések is.

Az iskolarendszerű képzésben való részvétel okait vizsgálva a résztvevők a munkával kapcsolatos indokokat tették első helyre. A jobb elhelyezkedési esélyek mellett jelentős arányú volt a magasabb színvonalú munkavégzés lehetősége is. Számottevő vonzerő volt még a képesítés megszerzése: a válaszadó több mint háromnegyede ezt az indokot is megjelölte.

Az iskolarendszeren kívüli képzésben a felnőtt népesség egynegyede vett részt az adatfelvétel vonatkozási időszakában, a nemek közti különbség elhanyagolható. Ezekben az oktatási formákban a részvétel is csökkent az életkor előrehaladtával: míg a 25-34 évesek több mint harmada, addig az 55-64 évesek kevesebb mint 14 százaléka látogatta az ilyen képzéseket.

Az iskolarendszeren kívüli oktatás, képzés formája az iskolában történő ismeretszerzésnél változatosabb képet mutatott. Ebben a szegmensben a magyar felnőtt népességből legtöbben a képesítést nem nyújtó szakmai tanfolyamokat választották, ide tartozott a 25-64 éves népesség több mint 10 százaléka.

A második legnépszerűbb képzési típus a konferencián és szemináriumon való részvétel volt. Ezek a képzési formák elsősorban a felsőfokú végzettségűek körében voltak népszerűek: körükben a teljes népességhez képest jelentős a csapatépítő tréninget, a nyelvtanfolyamot, az ismeretterjesztő előadásokat látogatók száma.

Szintén népszerű volt a munkához kapcsolódó betanítás és az OKJ-képzés is, ezeken a középfokú végzettséggel rendelkezők vettek részt a legmagasabb arányban.
  • 2022.08.29Mit tegyél, hogy tőled vásároljanak? Értékesítése mindig szükség van; nem csak akkor, ha a cégnek jól megy, de akkor is, amikor nehéz időszak következik. Részletek Jegyek
  • 2022.09.16HR és Munkajog modul I.: A munkaviszony keletkezése / Beléptetés Kettő az egyben: egyszerre HR és munkajogi megközelítésben: a munkaszerződés, általános magatartási követelmények, adatvédelem és más, fontos témák neves oktatóktól, mint Berke Gyula, Bankó Zoltán. Részletek Jegyek
  • 2022.09.28 recruiTECH BLUE Kékgalléros foglalkoztatók, termelő logisztikai vállalatok = recruiTECH BLUE konferencia, ahol újra a fizikai toborzáson lesz a hangsúly. Harmadik országbeliek foglalkoztatása, szállásoltatás, online toborzás, outsourcing és még számos aktuális téma! Részletek Jegyek
  • 2022.10.05Tréning Kerekasztal Konferencia 2022. Folytonos változások, aggodalom, stressz, hybrid működés, motivációvesztés, soha nem látott fluktuáció - napjainkban számos már korábban is tapasztalt és rengeteg új kihívással küzdenek a cégvezetők, HR és képzési szakemberek. Az idei Tréning Kerekasztal konferencia több évtizedes hagyományt követve az aktuális szervezeti és HR kihívásokra ad válaszokat és bemutatja a magyar piac vezető tréningcégeinek legújabb fejlesztéseit és tapasztalatait. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
A fideszes képviselők be se mentek a parlamentbe újratárgyalni a katatörvényt

Határozatképtelen volt az ellenzék által kezdeményezett rendkívüli ülés, amelynek célja az volt, hogy az Országgyűlés még a hatályba lépés... Teljes cikk

24 éves csúcson az infláció

Júliusban a fogyasztói árak átlagosan 13,7 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Az élelmiszerek ára tavaly júliushoz viszonyítva 27... Teljes cikk

Rendkívüli ülést tart a parlament a kata-törvény miatt

Az ellenzéki pártok célja, hogy még hatályba lépése előtt töröljék a kata-törvényt. Teljes cikk

Facebook