A német kormány a menekültügyi ellátórendszer összeomlásától tart

A FAS szerint Thomas de Maiziere belügyminiszter a napokban a berlini kancellári hivatalban egy értekezleten arra figyelmeztetett, hogy alig vannak már menedékkérők elszállásolására alkalmas épületek az országban. Sok menedékkérőt sátrakban vagy tornatermekben helyeznek el, ami nem lehet tartós megoldás, és ha nem változik a helyzet, akkor nemcsak a német társadalom menedékkérők iránti szolidaritása gyengülhet, hanem az egész ellátórendszer összeomolhat. A tartományi kormányzatok képviselőivel és több minisztérium államtitkárával tartott egyeztetésen a belügyi tárca vezetője mellett Manfred Schmidt, a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) elnöke is hasonlóan vélekedett.

A FAS összeállítása szerint országszerte csaknem valamennyi befogadó állomás túlzsúfolt, és a menedékkérők elhelyezése egyre több konfliktushoz vezet. Például a baden-württembergi Heidelbergben egy rendezvényen több száz feldühödött helyi lakos kifütyülte Bilkay Öney tartományi integrációs minisztert, és végül Winfried Kretschmann miniszterelnöknek kellett a városba utaznia, hogy megnyugtassa a lakosságot. A feszültséget egy korábban az amerikai hadsereg által használt területen kialakított menekültszállás okozza, amelyet 500 fő befogadására terveztek, de már 2600 menedékkérő lakik benne. Kretschmann több rendőrt és szociális munkást ígért. A helyiek nagy lármára, szemetelésre panaszkodnak, és beszámoltak szexuális zaklatásról is - írta a FAS.

A 16 német tartománynak együttvéve legkevesebb 5 milliárd euróra lesz szüksége az idén a menekültügyi ellátórendszer fenntartására, ami azt jelenti, hogy a költségek bőven megduplázódnak a tavalyi 2,2 milliárdhoz képest. A dpa hírügynökség körkérdéséből kitűnik, hogy vannak tartományok, amelyekben még nagyobb költségnövekedéstől tartanak, például a schleswig-holsteini vezetés becslése szerint a tavalyi 80 millió euró után az idén már 287 milliót kell fordítani a menedékkérőkre.

A bajor hatóságok tapasztalatai szerint egy felnőtt menedékkérő szállása és ellátása havonta nagyjából 1300 euróba kerül, egy kiskorúé pedig 4000 euróba. Bajorországban így elérheti a 800 millió eurót a menekültügyi rendszer fenntartásának költsége - a 2014-ben elköltött 410 millió után -, és ezzel véget is érhet az a korszak, amelyben a tartományi költségvetés rendre többlettel zárt.

Más tartományokban a deficit emelkedhet tovább az egyre erősödő menekülthullám hatására. Az eleve súlyos adósságválsággal küzdő észak-rajna-vesztfáliai kormánynak például még több hitelt kell felvennie, ha nem megszorításokkal - például a bölcsődei, óvodai ellátásra fordított kiadások lefaragásával - akar forrást teremteni a menekültügyre.

A dpa összeállítása szerint sok német politikus aggódik amiatt, hogy a szélsőjobb malmára hajthatja a vizet, ha a választópolgárokat gondolkodóba ejti, hogy a menedékkérők miatt takarékoskodni kell a németeknek járó állami juttatásokkal.

A lakosság szolidaritásának lehetséges határáról írt a hét végén megjelent számában a Der Spiegel című hírmagazin is, amely szerint "amíg egy kiszolgált nadrágról vagy régi gyerekbicikliről van szó, mindenki szívesen lemond javakról", de más a helyzet, ha csökken a családi ház értéke, mert a szomszédban menekültszállást alakítanak ki. A Spiegel szerint a lakosság nagy részére a "korlátozott jószívűség" jellemző, ami azt jelenti, hogy az áldozatvállalás nem mehet a jólét rovására.

Egy másik felmérés szerint viszont a németek többsége a nagy költségek ellenére nem támogatja, hogy csökkentsék a menedékkérők juttatásait. A Bild am Sonntag című vasárnapi lapban ismertetett közvélemény-kutatás alapján a lakosság 52 százaléka ellenzi, és 33 százaléka támogatja ezt.

A németek 59 százaléka azzal sem ért egyet, hogy az országhatárhoz közeli, átmeneti szállásokon vagy sátrakban különítsék el azokat a menedékkérőket, akiknek kérelmét nagy valószínűséggel elutasítják - mutatta ki az Emnid közvélemény-kutató cég vizsgálata.

A németországi maradásra esélytelen menedékkérők elkülönítését a bajor kormány tervezi. Több tartomány vezetése vitatja az elképzelést, de abban politikai oldaltól függetlenül egyetértés van, hogy a legnagyobb csoport, az összes menedékkérő mintegy 40 százalékát kitevő nyugat-balkáni származású kérelmezők esetében fel kell gyorsítani az eljárást és ki kell toloncolni mindazokat, akiket elutasít a menekültügyi hatóság. "Valami teljesen rosszul működik a rendszerben, ha van egy csoport, amelynek kérelmeit 99 százalékos valószínűséggel elutasítják, és van egy másik, amelynek kérelmeit 99 százalékos valószínűséggel elfogadják, de mindkettőnek két évig kell várnia az ügyek elbírálására" - mondta Stephan Weil alsó-szászországi miniszterelnök a Spiegelnek, utalva a nyugat-balkáni és a szíriai, illetve afganisztáni menedékkérők ügyei közötti különbségre.