Megjelent: 14 éve

A nők tíz százalékkal kevesebbet keresnek

Az Európai Unió jelentése szerint a nők átlagosan 15 százalékkal keresnek kevesebbet mint férfi kollégáik.

A Foglalkoztatási Hivatal legutóbbi, 2004-re vonatkozó kereseti statisztikája alapján, a nők 139 ezer forintot kerestek egy hónapban, míg férfi kollégáik 157 ezret. A nők tehát a férfiak fizetéséhez képest, mintegy 12 százalékkal kevesebbet vittek haza.

A kereseti különbségek régiónként eltérőek. A legkisebb a különbség a Dél-Alföldön (6 százalék), a legnagyobb a közép-dunántúli és nyugat-dunántúli régióban (16-16 százalék). Budapest a két véglet között van. A fővárosban az országos átlagnak megfelelő (12 százalékos) a nők bérhátránya.

A statisztikai adatok további érdekessége, a férfiak 30 és 40 éves kor között húznak el fizetésben. Míg 21 és 30 éves kor között 4 százalék (bruttó 5 ezer forint) az eltérés, addig 31 és 40 év között már 17 százalék (27 ezer forint). Ez a különbség aztán a nyugdíjig számottevően nem változik.

Vezető beosztásban 20 százalék mínusz

A különbség diplomások és vezetők körében átlagon felüli. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2004-ben a vezető beosztású nők bruttó 20 százalékkal kerestek kevesebbet, mint a hasonló pozícióban dolgozó férfiak. Sőt, a felsőfokú képzettséget igénylő foglalkozások esetében, a nők 25 százalékkal kaptak alacsonyabb fizetést. Középfokú végzettségnél a férfiak bérelőnye 19 százalék.

Első számú vezetőknél nincs különbség

A számok minden kategóriában azt mutatják, a nők kevesebbet keresnek. Így látja ezt Joó Zsuzsanna, a Karrier Iskola Kft. ügyvezetője, aki az eltérést 25 százalékosra becsüli. "Léteznek kivételek is. Az egyedüli terület, ahol a fizetésekben nem jelentkezik a két nem közötti különbség, azok a kiemelten magas szintű, vállalatvezetői pozíciók. Amennyiben egy nő vállalati szinten eljut az elnöki vagy a vezérigazgatói pozícióba, megközelítőleg ugyanakkora javadalmazásra tarthat számot. Persze, nagyon ritka, hogy nők töltsék be ezeket a vezetői pozíciókat."- mondja a karrierszakértő.

Jogi lépések: hatósági eljárás és munkaügyi per

Mit tehetnek azok a dolgozók, akik tudják, ugyanabban a pozícióban dolgozó férfi kollégáinknál kevesebbet keresnek? Az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz fordulhatnak vagy munkaügyi pert indíthatnak.

Dr. Demeter Judit, az Egyenlő Bánásmód Hatóság elnöke elmondta, eddig nem érkezett kérelem ilyen kérdésben. Számára is meglepő, hogy még senki sem élt ezzel a lehetőséggel. Véleménye szerint az állhat a háttérben, hogy az érintetteknek fontos a munkahely megőrzése. Inkább beletörődnek az alacsonyabb fizetésbe vagy nincs önbizalmuk az eljárás elindítására. Segítséget jelenthet a hátrányt szenvedett munkavállalónak, hogy a hatósági eljárásban a munkahelyi szakszervezet elláthatja meghatalmazás esetén a képviseletüket.

Bekérheti a hatóság a kollégák munkaszerződését

Pedig ha a munkavállalók hivatalos kérelemben jelzik, sérelem érte őket, a hivatal eljárást indít a munkáltató ellen. Ebben a folyamatban a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy nem alkalmazott diszkriminációt: ugyanazt a munkát végző férfiak is ugyanazt a bért kapják, vagy indokolnia kell a bérkülönbséget.
Az egyenlő bánásmódról szóló törvény március elsejei módosításával a hatóság kötelezheti a munkáltatót a bizonyításhoz szükséges szenzitív adatok szolgáltatására - így például bekérheti a hasonló munkakörben dolgozó munkavállalók munkaszerződését.

Ha a hatóság megállapítja a jogsértést, több szankcióval is élhet: egyebek között 50 ezertől 6 millió forintig terjedő pénzbírság róható ki. Ám a legjobb eset, ha egyezséggel zárul az eljárás és a munkaadó korrigálja a bérkülönbséget.

A leghatékonyabb érdekérvényesítés az állásinterjú

Munkaügyi perben nem sok jóval bíztat Dr. Sipos Márta ügyvéd, munkajogi szakértő. Ugyan az esélyegyenlőségi törvény értelmében, az egyenlő bánásmódot a munkaadónak kell bizonyítania, ám a terület szabályozatlansága miatt, széles a munkáltató érvelési palettája. "Nehezíti a helyzetet, hogy a munkabér megállapításánál, a versenyszférában a minimálbéren kívül nincs egységes mérce, bértábla. A munkaadó a differenciálásnál sok, nehezen mérhető tényezőre hivatkozhat: például a szakmai tapasztalatra, a terhelhetőségre. Ráadásul nehéz a bíróság előtt azt is meghatározni, milyen jogcímen szeretnénk a kért összeget kifizettetni" - mondta Dr. Sipos Márta, aki a folyamat hosszúságát is megemlítette. "Egyik esélyegyenlőségi peremben két és fél év után született első fokú ítélet."

Nem mernek a nők pénzről beszélni

A piaci értéknek megfelelő kereset elérésének hatékony módja, ha a nők az állásinterjú bértárgyalás részén a sarkukra állnak. Ám, ebben a tapasztalatok szerint a férfiak erősebbek. A nőknél ráadásul a pénz nem annyira központi tényező, mint férfi versenytársaiknál.

"Általános tapasztalat, hogy a nők szégyenlősebbek, amikor a bértárgyalásokra kerül a sor. Sokak szemében a pénzkeresetet firtató kérdések tabunak számítanak, talán azért, mert a tradicionális gondolkodásmód a férfiaktól várja a családról való gondoskodást. "-mondja Joó Zsuzsanna.

A nőknél nem első az anyagi megbecsülés

A karriertanácsadó úgy látja a nők tudatában vannak a pénz fontosságának, de azt már kevésbé tudatosítják magukban, hogy a munka értékének pont a pénz az egyik legfontosabb kifejező eszköze. A női álláskereséseknél inkább az dominál, hogy erkölcsileg, emberileg megbecsüljék őket és a munka kedvükre való legyen. "A nők számára is fontos az anyagi megbecsülés, de nem az első helyen áll. Ezzel szemben a férfiak tökéletesen tisztában vannak vele: ha jó munkát végeztek, jogos, hogy tisztességes pénzt kapjanak érte"- véli a szakértő.

A megkülönböztetés ellenszere a bátor bértárgyalás

A kívánt bérhez vezető, első lépcső az információszerzés. Tanácsos több forrásból tájékozódni, milyen kereseti lehetőségekre lehet számítani a megpályázott munkakörben. "Amennyiben egy nő tisztában van vele, hogy a kiszemelt munkakörben mekkora fizetés jár és ezt az igényt bátran és határozottan, szégyenlősségét félretéve képviseli a bértárgyalásokon, könnyen kialkudhatja a kívánt bért. De ehhez szükség van szemléletváltásra is"- mondja Joó Zsuzsanna.
  • 2019.12.18CAFETERIA 2020. Előadók: Fata László, cafeteria szakértő, Cafeteria Trend Kopányiné Mészáros Edda, tájékoztatási kiemelt szakreferens, NAV Nádudvari Éva, senior szolgáltatás manager, NEXON Marusinecz Tamás, vezérigazgató, Allianz Foglalkoztatói Nyugdíjszolgáltató Zrt. Részletek Jegyek
  • 2020.01.18 ICF akkreditált Jungiánus coach féléves továbbképzés Magyarországon először a nemzetközileg sikeres Jungian Coaching School továbbképzése, ami ICF krediteket ad, 2020 januártól júiusig, havonta egy hétvégén. Részletek Jegyek
  • 2020.01.22Változásmenedzsment képzés Cél a szervezet változáskezelési képességének fejlesztése. A változási folyamat és a változás összetevőinek a megértése. Az egyének változáskezelési képességének fejlesztése konkrét gyakorlatokon keresztül. A változási programok kritikus sikertényezőinek megismerése. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Csatlakoztak a Közlekedési Munkástanácsok Szövetségéhez tartozó szakszervezetek a KDSZSZ-hez

A KDSZSZ Magyarország egyik legnagyobb közúti személyszállításban működő szakszervezeti szövetsége lett. Teljes cikk

A Magyar Orvosi Kamara új elnöke szerint egyszeri és érdemi béremelésre van szükség

Kincses Gyula szerint a hálapénz intézményét társadalmilag is érzékelhető béremelés nélkül nem lehet felszámolni. Teljes cikk

A középgeneráció uralja a belföldi cégeket

A felmérés szerint az idősebbek szerepe főképp a nagyobb cégek irányításában jelentős. Teljes cikk

Kapcsolódó hírek