A pénztárak nem látják tisztán, mit és hogyan kellene átadniuk

Egy nap alatt megvitatta és elfogadta hétfőn a nyugdíjpénztár-választás szabadságáról szóló, a fideszes Selmeczi Gabriella által jegyzett törvényjavaslatot az Országgyűlés.

A képviselők 293 igen szavazattal, 9 nem ellenében fogadták el a múlt pénteken beterjesztett jogszabályt. A kormánypártok mellett azt a Jobbik is támogatta, az LMP nemmel szavazott, a szocialista politikusok pedig a javaslat vitája során kivonultak az ülésteremből, és a voksolástól is távol maradtak.

Az indítvány megnyitja a jelenlegi magánnyugdíjpénztár-tagok számára az átlépés lehetőségét az állami nyugdíjrendszerbe, megszünteti a pályakezdők magánnyugdíjpénztárba való belépésének kötelezettségét, valamint az elmúlt években a vegyes rendszerből nyugdíjba vonultak esetében megteremti az állami rendszerbe történő visszalépés utólagos lehetőségét.

Bizonytalanság a nyugdíjpénztárak körében

Senki sem tudja, mi marad, és mi az, ami az államhoz kerül. Sok kérdést vet fel a kabinet elképzelése. A probléma abból fakad, hogy a törvénymódosítás értelmében az állami rendszerbe visszalépő pénztártagok portfólióját eszközökben, vagyis részvényben, kötvényben, állampapírokban kell átadni az államot képviselő szervnek, és ez bizonytalanságra ad okot a nyugdíjpénztárak vezetői körében is.

A Népszabadság által keresett, ám nevük mellőzését kérő pénztári elöljárók rendre úgy nyilatkoztak: jelenleg is a jogi osztályukkal vizsgáltatják a törvénymódosítást, mert nem látják tisztán, hogy visszalépés esetén mit is kellene és hogyan átadniuk.

Egy-egy pénztári tag esetében ugyanis a befektetési portfólió nem tagi szinten jelenik meg, azaz a tagok mögött nem egy részvényre, kötvényre "lebontott" csomag áll, hanem a tag által a pénztárhoz már befizetett pénz, az ugyancsak általa meghatározott kockázati szint szerepel, és ezekhez írják jóvá a pénztár által kezelt portfólió által elért hozamot.

Ezek alapján - mondják - nem lehet darabra pontosan meghatározni, hogy kinek milyen eszközök szerepelnek a befektetéseiben, hiszen a rendszer nem így működik. Egyszerűbben fogalmazva: a tagok mögött a számlájukon nem részvények meg kötvények szerepelnek, hanem egy pénzösszeg.

Nyilatkozott a Népszabadságnak Juhász Istvánné, a Stabilitás Pénztárszövetség főtitkára is, aki szerint akad egy másik kérdés is: ha az állam nem tőkét, hanem valóban eszközöket akar látni átadandó tételként, akkor adott esetben az is előfordulhat, hogy olyan mennyiségű részvénycsomag halmozódik fel egy-egy vállalat papírjaiból az állam kezében, amellyel már komoly tulajdonosi jogokat is gyakorolhat, azaz szélsőséges esetben döntéshozatali helyzetbe is kerülhet.

A Népszabadságnak az egyik pénztári vezető úgy reagált: pontosan ez az egyik kérdés, amit jogászaik is vizsgálnak.

MTI/Népszabadság