A szabadságba is beleszólt a válság

Ahhoz, hogy a válságban a dolgozók megtartsák az állásukat, erőn felül és kiemelkedően kell teljesíteniük. Emiatt sokszor kevesebb idő jut a magánéletre, és sokkal nagyobb stressznek vannak kitéve. „Az ügyfeleim rendszeresen panaszkodnak, hogy hiába töltenek több időt a munkahelyen, mégsem elég hatékonyak” – mondta az FN.hu-nak Juhos Andrea, a DBM Magyarország tanácsadó cég ügyvezetője. A Hewitt Legjobb Munkahely-versenyének első tíz helyezettje közül több cég is úgy próbálja meg a kollégák teljesítményét fokozni – vagy épp szinten tartani – a recesszióban, hogy a cafetéria-rendszerben extra szabadságokat adnak ki.

Rettegnek a britek

Nagy-Britanniában sok vakációt visszamondtak a recesszió miatt, az alkalmazottként dolgozók negyede nem megy idén nyaralni, mert fél, hogy elveszíti az állását – derült ki a Hire Scores állásportál felméréséből. Az ezernél is több megkérdezettnek a negyede áldozná fel a vakációját, mert ezzel reméli, hogy jó benyomást tesz a főnökére. A többségük még soha nem csinált ilyet, így viselkedésük valószínűleg a válság következménye – írta a Peoplemanagement.co.uk nyomán a HR Press.

A munkahely elvesztésétől való félelem mellett a válaszadók úgy érezték: amúgy is túl sok a tennivalójuk most ahhoz, hogy szabadságot vegyenek ki, az ötödük szerint már így is elég kevesen vannak a cégnél a leépítések miatt. Csupán 7 százalékuk állította, hogy azért nem megy szabadságra idén, mert imádja a munkáját. Lisette Howlett, a toborzással foglalkozó honlap alapítója szerint a felmérés adatai nem meglepőek, „de a dolgozóknak nem szabadna azt érezniük, hogy kötelező bent maradni, hiszen a szerződésükben foglaltatik, hogy jár nekik a szünet és ezt törvény is szavatolja számukra”.

Azok is bizonytalannak érzik a helyzetüket, akik mégis kiveszik a szabadságot. A harmaduk azt állítja, hogy ez idő alatt is ellenőrizni fogja munkahelyi e-mailjeit, és alkalmanként be is telefonál. Az ok nagyjából minden esetben ugyanaz volt: megmutatni, hogy milyen elkötelezettek a munkájuk iránt és bebiztosítani magukat.

„A munkaadók kötelesek meggyőzni dolgozóikat, hogy nyugodtan elmehetnek, emellett tanácsokat is adhatnának az intenzív pihenésről. A szabadság elmulasztása mély nyomot hagyhat vállalat és dolgozó kapcsolatában, kiváltképp akkor, ha a dolgozót nem fizetik ki arra az időre, amikor mégis elmenne” – tette hozzá Howlett. A szabadság célja a pihenés, egy dolgozónak minimum tíz nap – azaz két hét megszakítás nélkül – szükséges ahhoz, hogy regenerálódjon, feltöltődjön, és így újra „hasznát vegye” a cég.

A magyaroknak „parancsra” kell pihenni

Magyarországon a szabadságot a munkáltató köteles kiadni, és nem a munkavállaló veszi ki, ő csak az egynegyedével rendelkezhet. Természetesen a főnök a legtöbbször megbeszéli a beosztottal, hogy mikor lenne alkalmas a pihenés. A munka törvénykönyve alapján a szabadságot az esedékességének évében ki kell adni, nem lehet évről évre tologatni.

Persze lehetnek kivételek: A 2007-es törvénymódosítás előtt a következő év június 30-áig tologathatták, ma viszont ez az időpont néhány hónappal „visszacsúszott”, a határidő március 31. lett. Csak a rendes szabadság egynegyedét lehet áttolni. A munkaadó kétféle indokra hivatkozhat, amikor átütemezi a szabadságokat: egyrészt kivételesen fontos gazdasági érdekre, másrészt a működési körét közvetlenül és jelentősen befolyásoló tényezőre.

Régebben a bennmaradt szabikat pénzben kifizethette a cég, ma ez már nem lehetséges. Kizárólag felmondás vagy elbocsátás esetén váltható pénzre. Ha a szabadságot a munkavállaló nem vette ki, akkor pénzben kell neki kifizetni, időarányosan. Például ha a táppénz leteltével elbocsátás vagy felmondás várja a dolgozót, akkor a betegállománya miatt kiesett szabadnapokat is meg kell kapnia. A szabadság nem vész el: amennyiben a munkáltató nem adta ki a jogszabályban előírt időben, a munkaviszony megszűnésétől számítva három éven belül a dolgozó kérheti a ki nem adott szabadság megváltását, megfizetését.

Nem mindenki tud szabira menni

Judit helyettesítő pénztáros és becsüs egy zálogházláncnál, ő akkor dolgozik, amikor mások szabadságra mennek. „Az idén biztosan nem jutok el nyaralni, hiszen nyolc ember helyett kell dolgoznom, a szabadságokra beosztást készítettek a kollégáim, egy-két hetente váltják egymást. Az év többi része nem ennyire zsúfolt, akkor előfordul, hogy egy hónap alatt csak néhány napig van szükség a munkámra” – mondta az FN.hu-nak.

Állami utasítás a munkára

Az oroszországi bankároknak a válság idején le kell mondaniuk a nyaralásról – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz kormányfő. A Vedomosti című lapnak azt nyilatkozta, hogy a pénzügyi intézmények vezetése ne tervezzen szabadságot, és ugyanez vonatkozik azokra a szorult helyzetben lévő vállalatokra is, amelyek hiteleket kaptak. Putyin úgy véli: az állami bankoknak a következő időszakban minden erejüket össze kell szedniük, hogy elbírálják a beérkező hitelkérelmek zuhatagát – írta az MTI.
A munkaügyi központ által szervezett átképzésben vesz részt Andrea, szociális gondozónak tanul. A tanfolyam egy évig tart – októbertől szeptember végéig –, és nyáron sincs szünet. „Régóta munkanélküli voltam, de megelégeltem, hogy egyedülálló anyaként nem tudok az eredeti szakmámban elhelyezkedni. Ezért vágtam bele a kötetlen munkaidőt jelentő szakma tanulásába. Most a nyári hónapokban többféle gyakorlatra járunk – kórházakba, szociális otthonokba és házi ápoltakhoz –, és összesen másfél hét pihenőidőt kaptunk. Akkor inkább a vizsgákra tanultam, nem tudtam nyaralni menni” – részletezte. Emellett hozzátette: ha lett volna ideje, akkor sem tudott volna befizetni egy nyaralást, a minimálbérrel megegyező összegű keresetpótlóból nem telt volna rá.

A vendéglátóipart a válság igen erőteljesen érintette, ennek ellenére még most is a nyári időszak hozta a nagyobb forgalmat. József egy budapesti étterem séfjeként egy héten négy-öt napon 12 órát dolgozik, a váltótársa június végén mondott föl, és mostanáig nem sikerült a helyére megfelelő embert találni. „Egy hétre talán lemegyünk a Balatonra a családommal. A feleségem augusztus második felében lesz szabadságon, a gyerekekkel előre megy, én meg követem őket a szabadnapjaimon” – mesélte.