A szolgáltatások növelték legjobban a GDP-t 2019 negyedik negyedévében

A bruttó hazai termék (GDP) 4,5 százalékkal nőtt 2019 negyedik negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva, az előző negyedévinél egy százalékkal volt nagyobb a gazdaság teljesítménye, az egész évben 4,9 százalékkal bővült a GDP - erősítette meg második becslése alapján pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A növekedést a szolgáltatások és a beruházások támogatták a legerőteljesebben.

A GDP negyedik negyedéves bővüléséhez nagyobb mértékben a piaci alapú szolgáltatások, kisebb mértékben az ipar és az építőipar járultak hozzá. A szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint a gazdaság teljesítménye az előző év azonos negyedévéhez mérten 4,6, az előző negyedévhez viszonyítva 1,0 százalékkal nőtt. Az ipar teljesítménye 3,2, ezen belül a feldolgozóiparé 3,0 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához mérten. A feldolgozóipari ágazatok közül a villamos berendezés gyártása és a számítógép, elektronikai és optikai termék gyártása járult hozzá a legnagyobb mértékben az ipar bővüléséhez. Az építőipar hozzáadott értéke 11 százalékkal nőtt, ezen belül az egyéb építmények termelése emelkedett jelentősen.

A mezőgazdaság teljesítménye egy százalékkal növekedett az előző év azonos időszakához képest. A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 4,6 százalékkal nőtt, a legnagyobb bővülést a kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás (11 százalék) érte el. Az információ, kommunikáció hozzáadott értéke 6,9, a szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenységé 5,8 százalékkal emelkedett. A pénzügyi, biztosítási tevékenység teljesítménye 4,5 százalékkal nőtt. A közigazgatás, oktatás, egészségügy együttes hozzáadott értéke 2,0 százalékkal csökkent.

A bruttó hazai termék 2019. negyedik negyedévi emelkedéséhez a szolgáltatások 2,6, az ipar 0,7, az építőipar 0,6 százalékponttal járult hozzá. A szolgáltatásokon belül a kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás hozzájárulása volt a legjelentősebb (1,3 százalékpont). A felhasználási oldalon a háztartások fogyasztása 4,8 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Ezen belül a háztartások fogyasztási kiadása 5,4 százalékkal emelkedett. A háztartások hazai fogyasztási kiadása 5,2 százalékkal, ezen belül a tartós (például személygépjármű, bútor, nagyobb elektromos fogyasztási) cikkeké 19 százalékkal a féltartósaké (például ruházat, kisebb gépek, járműalkatrész) 8,0 százalékkal, a nem tartós termékeké (például élelmiszerek, szeszes italok, dohányáru, háztartási energia, vízellátás, gyógyszerek) 3,5, a szolgáltatásoké 3,7 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest.

A kormányzattól kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 2,3, a közösségi fogyasztásé 7,0 százalékkal bővült. A háztartásokat segítő nonprofit intézményektől kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 2,9 százalékkal emelkedett. Összesen a végső fogyasztás 5,1 százalékkal bővült.

MTI