A társasági adóval kapcsolatos legfontosabb változások

Megint dömpingszerűen jönnek a változásokA korábbi évekhez hasonlóan idén is adóelőleg kiegészítési („feltöltési”) kötelezettség terheli azon adózókat, melyek éves szinten számított árbevétele az adóévet megelőző adóévben meghaladta az 50 millió forintot. A feltöltési kötelezettségnek társasági adó, különadó és helyi iparűzési adó adónemekben is az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig kell eleget tenni.
Az adóelőleg-kiegészítés kiszámításának érdemes kiemelt figyelmet szentelni, hiszen a feltöltésre befizetendő összeg kiszámítása során az adózók gyakran hagynak figyelmen kívül bizonyos kötelezettséget csökkentő lehetőségeket.

Érdemes kellő körültekintéssel kalkulálni a feltöltés összegét, mivel ha az adóelőleg az adóév végén fizetendő adó összegének 90 százalékát nem éri el, akkor az adóhatóság a különbözet 20 százalékáig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki. Minden, a következőkben felsorolt lehetőséggel kapcsolatban ezért az adózónak rendkívül óvatosan kell eljárnia- hangsúlyozták a Deloitte szakértői.

Adóalap-csökkentő tételek

Veszprémi István elmondta: az alábbiakban felsorolt adóalap-csökkentő tételek közös jellemzője, hogy végleges adómegtakarítást ugyan nem jelentenek, viszont lehetőséget nyújtanak az adófizetési kötelezettség átütemezésére, így jelentős cash flow előnyhöz juttatják az adózót. Mivel azonban a társasági adó mértéke 19százalékra nő 2010-től, ezért a most a 16százalékos kulccsal elhalasztott adót a későbbi években 19százalékos kulccsal kell megfizetni. Emiatt erősen megfontolandó, hogy a pillanatnyi likviditás vagy az alacsonyabb adókulcs alkalmazása jelent-e nagyobb előnyt az adózó számára.

Térjünk a lényegre

Tapasztalataink alapján a társaságok gyakran nem alkalmazzák a Társasági adóról szóló törvény által előírt gyorsított leírási lehetőségeket. Egyes esetekben az adótörvény akár 50 százalékos leírási kulcsot is lehetővé tesz. Ezeket rendelkezéseket tanácsos ismételten átolvasni, hiszen előfordulhat a társaság könyveiben olyan eszköz, amelyekre alkalmazhatóak lennének.

Gyorsított értékcsökkenési lehetőségek

Tapasztalataink alapján a társaságok gyakran nem alkalmazzák a Társasági adóról szóló törvény által előírt gyorsított leírási lehetőségeket. Egyes esetekben az adótörvény akár 50 százalékos leírási kulcsot is lehetővé tesz. Ezeket rendelkezéseket tanácsos ismételten átolvasni, hiszen előfordulhat a társaság könyveiben olyan eszköz, amelyekre alkalmazhatóak lennének.

Fejlesztési tartalék

A fejlesztési tartalék képzése szintén egyfajta gyorsított értékcsökkenési leírásnak, így halasztott adófizetési lehetőségnek tekinthető, hiszen alkalmazása esetén az adóalap csökkenthető az ezen a jogcímen a jövőbeni beruházás forrásául szolgáló összeg lekötött tartalékába átvezetett összeggel.

Nem realizált árfolyam-különbözet elszámolása adószempontból
Ennek a módszernek a lényege az, hogy az év végi nem realizált árfolyam-különbözet meghatározott részét ezen adóalap-módosító szabály alkalmazásával ki lehet venni a társasági adó alapjából. Ez a szabály jól használható az adóalap optimális meghatározására olyan társaságoknál, amelyeknél az árfolyam-különbözet a tartósan a mérlegben szereplő tételek kapcsán keletkezik. Ebben az esetben sem beszélhetünk azonban végleges adómegtakarításról, hiszen amikor a fent említett tételeket kivezetik a könyvekből, a különbözet után adófizetési kötelezettség keletkezik. Az adófizetési kötelezettség későbbre halasztására, pillanatnyi cash flow előnyhöz jutásra azonban kiváló eszköz lehet ezen adóalap-módosító tétel alkalmazása is

Adózási szabályok, tudnivalók

Veszprémi István elmondta, az adózó – amennyiben a költséget kísérleti fejlesztés aktivált értékeként állományba veszi – választása szerint vagy a felmerülés évében, vagy az értékcsökkenés elszámolásának adóéveiben veheti figyelembe adóalap-csökkentő tételként a kutatási-fejlesztési tevékenységgel kapcsolatosan felmerült költségeket. A Deloitte felhívja a figyelmet arra, hogy ennek eldöntésénél érdemes számításba venni azt is, hogy az értékcsökkenéssel arányos igénybevétel esetén a későbbi években az adókulcsok változása miatt a jelenlegi 20százalékos (16+4 százalék) helyett csak 19 százalék adóelőnyt lehet realizálni. Fontos megjegyezni azonban, hogy a 2010. január 1-jével életbe lépő adótörvény-változások hatására az iparűzési adó alapja is csökkenthető a K+F tevékenység közvetlen költségével.

Helyi iparűzési adó mint csökkentő tétel
A helyi iparűzési adó alapján adóévi ráfordításként elszámolt összeg az adózás előtti eredményt csökkenti, amennyiben az adózónak az adóév utolsó napján nincs az állami vagy önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott (nettó) adótartozása. Az adóalap csökkentés lehetőségének igénybevétele szempontjából érdemes odafigyelni arra, hogy a vállalat év végéig rendezze esetleges adótartozásait. A törvény az igénybe vehető csökkentő tétel mértékét az adózás előtti nyereség összegében maximalizálja. 2010-től ez a tétel kikerül az adóalap csökkentő tételek közül, így idén alkalmazható utoljára – hívta fel a figyelmet a szakértő.

Egyéb adótörvény-változások

Veszprémi István elmondta, számos további 2010-es adótörvény változás kapcsán már az idei év végén érdemes fontolóra venni különböző teendőket, lehetőségeket. Bizonyos esetekben a tranzakciók megfelelő időzítése, illetve a folyamatok, struktúrák újragondolása sokat segíthet az új adójogszabályokra történő felkészülésben.

Ingyenes ügyletek

Az ingyenes ügyletekre vonatkozóan jelentős változások lépnek hatályba 2010. januártól. Az új szabályok értelmében az adott/kapott támogatás, térítés nélkül átadott/átvett eszköz, térítés nélkül nyújtott/kapott szolgáltatás, ellenérték nélküli tartozásátvállalás tételekkel a juttatónak nem kell növelnie, míg a juttatásban részesülőnek nem kell csökkentenie az adózás előtti eredményét. Bizonyos esetekben azonban az ingyenes juttatásokkal kapcsolatban elszámolt ráfordítás nem minősül vállalkozás érdekében felmerült költségnek, így bár a juttatásban részesülő fél nem veheti figyelembe csökkentő tételként, a nyújtó félnek adófizetési kötelezettsége keletkezik. Amennyiben valamely társaság ilyen ingyenes ügyletet tervez a közeljövőben, célszerű fontolóra vennie, hogy a tranzakciót az új, vagy a december végéig hatályban lévő szabályok alkalmazásával érdemesebb-e megvalósítani.

Forrásadó nem egyezményes állambeli cégeknek fizetett jövedelmeken

Az új szabályok értelmében forrásadó-köteles a külföldi személy részére belföldi nem magánszemély adózó által juttatott jogdíj, kamat, illetve szolgáltatási díj, feltéve, hogy a külföldi személy illetősége szerinti államnak nincs kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye Magyarországgal. A külföldi szervezet jövedelme után a forrásadó mértéke 30 százalék, amely adót a kifizető köteles levonni és befizetni. Abban az esetben, ha ilyen jellegű kifizetéseket terveznek idén év vége, jövő év eleje körül, akkor érdemes a fenti, 2010. január 1-jétől hatályos változást számításba venni.

Ellenőrzött külföldi társaság

A Deloitte Zrt. szakértője kiemelte: módosul az ellenőrzött külföldi társaság definíciója. Az új feltételrendszer következtében olyan társaságok, amelyek korábban nem minősültek ellenőrzött külföldi társaságnak most annak minősülhetnek, szigorodtak továbbá az ezzel kapcsolatos szankciók is. Emiatt célszerű a cégeknek még idén decemberben átgondolniuk, hogy valamelyik csoporttagjuk nem minősül-e az új definíció értelmében ellenőrzött külföldi társaságnak, s ennek tükrében érdemes újragondolni a csoporton belüli gazdasági folyamatokat is.

A Deloitte álláspontja szerint az előlegfeltöltési kötelezettség kiszámításának folyamata igen nagyfokú hasonlóságot mutat a későbbi év végi adóbevallás elkészítésének lépéseivel. Mivel a jelenlegi gazdasági helyzetben még az adófizetésre kötelezett nyereséges gazdasági vállalkozások is küzdhetnek cash-flow problémákkal, egy kis odafigyeléssel a feltöltési kötelezettség bizonyos határok között racionalizálható. A jogszabályváltozásokat figyelembe véve a tranzakciók megfelelő időzítésével, a folyamatok, struktúrák időben történő újragondolásával adott esetben elérhető, hogy egy jövőbeni adóváltozás ellenére se járjon rosszabbul a vállalkozás, mint korábban.

Mivel a fenti lehetőségek gyakorlati alkalmazása adott esetben további megalapozó vizsgálatokat is igényelhet, az esetleges adókockázatok csökkentése érdekében érdemes külső szakértők tanácsát kikérni.