A tizenévesek több mint harmada szorongva kezdi a napját

Forrás: Unsplash

A tanév végén és a vakáció kezdetén végzett adatfelvétel eredménye egy nem túl jó mentális állapotban lévő generáció képét rajzolja meg. Miközben a fiatalok 37 százaléka ugyan jó vagy kiemelkedő jóllétnek örvend, az alacsony jóllétű csoport aránya ennél nagyobb, 41% volt.

Ebben a tekintetben nagy különbségeket látni az életkor alapján. Az alacsony jólléti kategóriába a 14-15 évesek 12 százaléka, a 16-17 évesek 49 százaléka, a 18-19 éveseknek pedig 62 százaléka tartozott. A nemek közötti különbség szintén feltűnő: a lányok körében 47 százalék, a fiúknál 34 százalék volt ez az arány. A hétköznapok terheit egy másik adat is érzékelteti: a megkérdezettek 37 százaléka gyakran vagy szinte minden reggel szorongva, feszülten kezdi napi teendőit.

A hallgatás mögött félelem is lehet

A fiatalok tehát tudatában vannak a nehézségeiknek, mégis sokszor nehezen vagy egyáltalán nem mernek segítséget kérni. A megkérdezett fiatalok szerint a legfőbb visszatartó erő kortársaik körében a szégyenérzet – a válaszadók 67 százaléka említette ezt -, 63 százalékuk szerint pedig sokan tartanak attól, hogy nem veszik komolyan a gondjaikat. Emellett 61 százalék véli úgy, hogy generációjuk tagjai azért sem mernek megnyílni, mert félnek, hogy kitudódnak megosztott gondjaik. Ezek a válaszok a fiatalok véleményét tükrözik a segítségkérés akadályairól, de nem azt jelentik, hogy mindannyian személyesen is átélték ezeket a helyzeteket.

Különösen fontos, hogy éppen az alacsonyabb jóllétű fiatalok érzik kevésbé biztosnak a támogatás lehetőségét. Összességében a fiatalok 58 százaléka érzi úgy, hogy magánéleti vagy mentális kérdésekben van olyan személy vagy forrás, amelyhez tanácsért fordulhat, míg az alacsony jólléti kategóriába tartozók között ez az arány mindössze 38 százalék.

Felkészültebb felnőttekre és elérhető segítségre van szükség

A fiatalok arról is határozottan nyilatkoztak, mi segítene számukra a megküzdésben. A válaszadók 62 százaléka szerint a szülőket és a tanárokat kellene jobban felkészíteni arra, hogy felismerjék a mentális problémákat, és megfelelően reagáljanak rájuk. Az ingyenes vagy megfizethető pszichológiai tanácsadás könnyebb elérhetőségét 48 százalékuk, több iskolai stresszkezelő foglalkozást 46 százalékuk szeretne.

„A kutatás fontos adatokat ad arról, hogyan látják saját helyzetüket a fiatalok és mire lenne szükségük ahhoz, hogy könnyebben megküzdjenek a nehézségeikkel. De az adatok önmagukban nem változtatják meg a mindennapjaikat. Nem elég arra biztatnunk őket, hogy beszéljenek a problémákról, hanem a bizalmat is ki kell építenünk. A Mentális Egészség Világnapja nekünk is kiváló alkalom arra, hogy átgondoljuk, hogyan tudunk figyelmesebb felnőttek lenni és olyan környezetet teremteni, amelyben a fiatalok tudják, kihez fordulhatnak, és bíznak abban, hogy meghallgatják és komolyan veszik őket” – mondta Mészáros Antónia, az UNICEF Magyarország ügyvezető igazgatója.