A vállalatok bíznak a kormányprogramban, a lakosság kevésbé

A vállalatok bíznak a kormányprogramban, a lakosság kevésbé 2004. november 12. FigyelőNet Az Ecostat felmérése szerint a vállalatvezetők összességében kedvezőek ítélték meg a kormányprogramot. A lakosság többsége a célokat helyesli, de az intézkedések módjáról megoszlott a vélemény. Ön mit szól hozzá? Az Ecostat felmérése szerint a vállalatvezetők többsége (52 százalék) úgy látja, hogy az új elképzelések, intézkedések kisebb léptékű korrekciókat jelentenek a gazdaságpolitikában, s a társadalompolitikában pozitív irányú változást eredményeznek. A válaszok tartalmi megoszlása viszonylag homogén. A jelen felmérés megerősítette a gazdálkodók azon igényét és törekvését, hogy a költségvetési forrásokat a vállalkozói szféra javára szükséges átcsoportosítani az államigazgatási kiadások rovására. A vezetők háromnegyede (77 százalék) ért egyet azzal, hogy csökkentsék a közigazgatásban alkalmazottak számát. A leépítés módjáról és üteméről a válaszokban nem esett szó. Érdekesen alakult a vállalatvezetők vélekedése az adójogszabályokban bekövetkezett változásokról. A cégek relatív többsége (47 százalék) kedvezőtlennek tartja az adószabályok éves gyakoriságú módosítását, annak ellenére, hogy a jelenlegi változások összességében mérséklik adóterheiket. Vélekedésüket elsősorban az motiválja, hogy az állandó változás kedvezőtlenül hat a befektetésekre. Ezzel ellentétes vélemények is megfogalmazódtak, lényegesen kisebb gyakorisággal. A vállalatvezetők nagy többsége (68 százalék) egyetért azzal, hogy a bankok, egyes pénzintézetek a következő két évben különadót fizessenek. Ellenkező véleményen a cégeknek csak 15 százaléka volt. A magas fokú egyetértésben nagy valószínűséggel több tényező játszott szerepet, amelyek közül a tartósan magas kamatok játszottak meghatározó szerepet. A külön adóztatás elfogadására hatással lehetett a pénzügyi szektor kiugróan magas jövedelmezősége, amely nem feltétlenül a pénzintézetek hatékony működésének, sokkal inkább a számukra kedvező kormányzati intézkedéseknek a következménye (pl. lakáshitelek). A vizsgálat meglepő és egyben kedvező eredménye, hogy a vállalkozói szektor a kormány legsürgetőbb feladatának a lakosság életkörülményeinek javítását tartja, az említettségi arány 86 százalékos. Ugyancsak sürgősnek tartják a cégvezetők a vállalkozások versenyképességének javítását, a foglalkoztatottság szintjének emelését, valamint az államháztartási hiány csökkentését. Összességében az új korányprogram vállalkozói fogadtatása kedvező, ugyanakkor számos kétely is felmerül, amely a gazdasági feltételek inkonzisztenciájára, a tartósan magas államháztartási hiányra és közepes versenyképességünkre vezethető vissza. A célokkal egyetért a lakosság, a megvalósítást vitatjákÉvek óta napirenden szerepel a közigazgatás leépítése, karcsúsítása, az olcsóbb állam kiépítésének koncepciója. A sorozatos ad-hoc intézkedések többszázezer család kedélyét borzolták, anélkül, hogy érdemi előrelépést sikerült volna elérni. Költségvetési és vállalkozói nyomásra a téma az új kormány programjában is hangsúlyos elemként szerepel, az érintettek körében a korábbihoz hasonló nyugtalanságot keltve. A közigazgatási leépítésekkel kapcsolatban a lakosság nagyobb része erősen megosztott, kisebb része pedig bizonytalan. Az érdemi válaszadók relatív többsége, 43 százaléka nem ért egyet a terezett leépítéssel, az egyetértők aránya 40 százalék.Hasonló megosztottság jellemzi a lakosságot a kétkulcsos személyi jövedelemadó megítélésében. A különbség annyi, hogy itt a megosztottság helyett inkább az érdektelenség dominál. A lakosság többsége (63 százalék) úgy látja, őket nem érinti a jövő évben bevezetésre kerülő kétkulcsos adórendszer, mások viszont nem tudnak állást foglalni a kérdésben (13 százalék). A markáns véleménnyel rendelkező választópolgárok többsége, a kérdezetteknek 14 százaléka úgy látja, kevesebb adót kell majd fizetnie jövőre, míg 10 százalékuk gondolja azt, hogy rosszul jár a változással.Az adó- és járulékkedvezmények megítélésében határozottabb a lakosság, közel 60 százaléka egyetért azzal, hogy évi 6 millió forint jövedelem felett korlátozzák az igénybe vehető adókedvezményeket. Ellenkező a véleménye a lakosság 17 százalékának. A válaszadók egytizede egyetért a korlátozással, de csak a szociális kedvezmények esetében. Az életkor és az iskolai végzettség emelkedésével párhuzamosan nő azoknak az aránya, akik egyetértenek az intézkedéssel. A lakosság túlnyomó többsége (83 százalék) ért egyet azzal, hogy a nagyjövedelműek gyermek utáni adókedvezményét a rászorulóknál természetbeni és egyéb juttatásokkal ellensúlyozzák. Tanulságos eredmény, hogy a lakosok 12 százaléka azért nem ért egyet az intézkedéssel, mert „az intézkedés ellenére továbbra is a magas jövedelműek járnak jól". A felnőtt lakosság kétharmada egyetért azzal, hogy a kormány által 9 hónapig térítendő 50 százalékos járulékkedvezmény növeli a pályakezdők, illetve a gyesről, gyedről visszatérők munkavállalási esélyeit. Minden ötödik válaszadó kétkedéssel fogadta az intézkedés hatékonyságát. A kormány lehetőségeinek megítélésében a lakosság közel fele saját várakozásait kivetítve válaszolt. A népesség 48 százaléka állította, hogy a következő két évben a kormány az emberek életkörülményeinek felzárkóztatásában tud a legtöbbet tenni. Minden más területet legfeljebb a lakosság egynegyede említ ebben a kontextusban. A kormányprogramban vállalt fejlesztések megvalósulásának valószínűségét legfeljebb közepesnek tartja a lakosság. Leginkább, (de a közepesnél kisebb mértékben) abban bíznak a kérdezettek, hogy megvalósul a Vásárhelyi-terv szerinti árvízvédelmi, és a hozzá csatlakozó környezetvédelmi program. A települések útjainak felújításában a lakosság alig több mint egynegyede bízik