A válság sem változtat megtakarítási szokásainkon
Egyelőre nem javult jelentős mértékben a pénzügyi tudatosság, és sokan a válság hatására sem fordítanak nagyobb figyelmet megtakarításaikra - állapította meg a CIB Bank stratégiai partnerének, az Aranykor Pénztárcsoportnak a felmérése.
Az Aranykor Pénztárcsoport kutatást indított annak érdekében, hogy kiderüljön: a válság hatására tájékozottabbá, tudatosabbá váltak-e az emberek a nyugdíjcélú megtakarítások terén. Az ötszáz fő részvételével végzett kérdőíves vizsgálat eredményei vegyesek, és bár egyes kérdésekre nagy arányban születtek jó válaszok, számos ponton látszik, hogy a megkérdezettek nagy része továbbra sem szentel kellő figyelmet pénzügyeinek.
A felmérésből kiderült, hogy legtöbben a válság hatására sem változtattak megtakarítási szokásaikon. A válaszadók 59 százaléka mindent változatlanul hagyott, míg 24 százalék biztonságosabbnak ítélt megoldásokat keresett. Viszonylag sokan, 13 százalékuk mondta viszont azt, hogy egyáltalán nem rendelkezik megtakarításokkal. Arra a kérdésre, hogy milyen nyugdíjcélú megtakarításokat ismernek, bár sokan említették a nyugdíjpénztárakat és a nyugdíj-előtakarékossági számlát, olyan megtakarítási formákat is megneveztek, melyek nem nyugdíjcélúak. Ilyen például az életbiztosítás vagy a betétek.
A magán és önkéntes pénztári megtakarítások jellemzőinek ismeretére vonatkozó kérdésekre adott válaszok alapján elmondható, hogy a válaszadók 87 százaléka tisztában volt a magánnyugdíjpénztár két legfontosabb ismérvével, azaz hogy a pályakezdőknek kötelező, valamint hogy a munkáltató a kötelező nyugdíjjárulék 8 százalékát utalja erre a számlára.
Az önkéntes nyugdíjpénztár három legfontosabb adottságát viszont - 30 százalékos adókedvezmény, 10 év után a hozam adómentesen felvehető, a havi megtakarítás mértéke rugalmasan, az egyéni igényekhez igazítható - már 22 százalékban nem ismerték, illetve 30 százalék a magánnyugdíjpénztári szolgáltatásokhoz sorolta.
Egy további kérdésre adott válaszokból kiderült, hogy a pénztártagok 69 százaléka saját bevallása szerint a válság idején sem tudott nagyobb figyelmet fordítani nyugdíjpénztári megtakarításaira. Ennek ellenére 77,28 százalék értesült a tavalyi év hozamcsökkenéséről. Viszonylag sok válaszadó (21,8 százalék) azonban azt nyilatkozta, hogy nincs információja ezzel kapcsolatban. Az idei év pénztári teljesítményére vonatkozóan már jóval kevesebb helyes válasz született. A válaszadók 70 százaléka nem rendelkezett információkkal erről, vagy azt gondolta, hogy a pénztárak idén is csökkenő hozamokat produkáltak. Csupán a válaszadók egyharmada tudta, hogy ebben az évben már többnyire pozitív hozamokat értek el a pénztárak.
Az eredmények alapján összességében elmondható, hogy a megtakarítási lehetőségek és az ezzel kapcsolatos aktualitások, változások a válság ellenére sem kapnak nagyobb figyelmet.
A felmérésből kiderült, hogy legtöbben a válság hatására sem változtattak megtakarítási szokásaikon. A válaszadók 59 százaléka mindent változatlanul hagyott, míg 24 százalék biztonságosabbnak ítélt megoldásokat keresett. Viszonylag sokan, 13 százalékuk mondta viszont azt, hogy egyáltalán nem rendelkezik megtakarításokkal. Arra a kérdésre, hogy milyen nyugdíjcélú megtakarításokat ismernek, bár sokan említették a nyugdíjpénztárakat és a nyugdíj-előtakarékossági számlát, olyan megtakarítási formákat is megneveztek, melyek nem nyugdíjcélúak. Ilyen például az életbiztosítás vagy a betétek.
A magán és önkéntes pénztári megtakarítások jellemzőinek ismeretére vonatkozó kérdésekre adott válaszok alapján elmondható, hogy a válaszadók 87 százaléka tisztában volt a magánnyugdíjpénztár két legfontosabb ismérvével, azaz hogy a pályakezdőknek kötelező, valamint hogy a munkáltató a kötelező nyugdíjjárulék 8 százalékát utalja erre a számlára.
Az önkéntes nyugdíjpénztár három legfontosabb adottságát viszont - 30 százalékos adókedvezmény, 10 év után a hozam adómentesen felvehető, a havi megtakarítás mértéke rugalmasan, az egyéni igényekhez igazítható - már 22 százalékban nem ismerték, illetve 30 százalék a magánnyugdíjpénztári szolgáltatásokhoz sorolta.
Egy további kérdésre adott válaszokból kiderült, hogy a pénztártagok 69 százaléka saját bevallása szerint a válság idején sem tudott nagyobb figyelmet fordítani nyugdíjpénztári megtakarításaira. Ennek ellenére 77,28 százalék értesült a tavalyi év hozamcsökkenéséről. Viszonylag sok válaszadó (21,8 százalék) azonban azt nyilatkozta, hogy nincs információja ezzel kapcsolatban. Az idei év pénztári teljesítményére vonatkozóan már jóval kevesebb helyes válasz született. A válaszadók 70 százaléka nem rendelkezett információkkal erről, vagy azt gondolta, hogy a pénztárak idén is csökkenő hozamokat produkáltak. Csupán a válaszadók egyharmada tudta, hogy ebben az évben már többnyire pozitív hozamokat értek el a pénztárak.
Az eredmények alapján összességében elmondható, hogy a megtakarítási lehetőségek és az ezzel kapcsolatos aktualitások, változások a válság ellenére sem kapnak nagyobb figyelmet.
Egy különleges üzleti könyv jelent meg a napokban Digitális sikertörténetek címmel. 
Aki válaszol: Sipőcz Iván
Saját magad ura leszel, csak éppen tönkremész bele