Agyműködésünk okozhatta a válságot

Az atlantai Emory Egyetem kutatói egy csapat önkéntes segítségével arra keresték a választ: hogyan lehetséges, hogy a gazdasági élet szereplőinek ekkora tömege választott kockázatos, sokszor bukással fenyegető befektetési formákat.

Gregory Berns, az Emory Egyetem professzora egyszerű teszttel próbálta felmérni az emberek döntéshozatalának mechanizmusát. Huszonnégy önkéntest állítottak válaszút elé: a résztvevők elfogadhattak egy biztos bevételt jelentő és egy kockázatosan befektetést - írja a NewScientist. A szakértők az egyes döntéshozatal közben figyelték az alanyok agyi aktivitását. A választás előtt az agy dopamin felszabadításáért is felelős, a kockázat kiszámítására szakosodott területe aktiválódott. Minél magasabb volt a beígért jutalom, annál intenzívebben dolgozott a résztvevők agya a megfelelő döntésen, írja a Világgazdaság.

A kutatók ezután azt mondták az alanyoknak, hogy a következőkben a Fed egyik szakértőjeként dolgozó közgazdász ad tanácsot nekik a témában. Valójában a számítógép véletlenszerűen adott tippeket, ettől függetlenül a résztvevők többsége feltétel nélkül elfogadta a tanácsot. A kísérlet legfontosabb tanulsága: ha állítólagos szakértő áll mögöttünk, az agyunk nem dolgozik a kockázat felmérésén - derült ki az MRI mérésekből.

New Scientist/Világgazdaság