Ahol van munka és pénz, csak ember nincs

Igazán vonzó ajánlatnak hangzik 2012-ben Magyarországon az átlagbér háromszorosát hazavinni és biztos munkahelyet tudni magunkénak. Ennek ellenére nincs elég mérnök és szakember a magyar sikerágazat számára. Az itt betölthető állások jelentős részéhez ugyanis megfelelő műszaki tudásra és aktív, használható idegennyelv-ismeretre volna szükség. (Az elektronika a kkv-k hatékonyságának növelésében is fontos szerepet játszhatna.)

- Ma még talán nem elég tudatosak a szülők gyermekük pályaválasztáskor: jellemzően 16 éves korban alakul ki a későbbi életpályát meghatározó irány, de a fiatalok ilyenkor bizonytalanok, ezért óriási a szülők felelőssége. Fontos lenne tudatosan segíteni, hogy a gyerekek megtalálják a megfelelő foglalkozást a megfelelő területen, és később kiemelkedő fizetéssel egy jó karriert fussanak be. Az biztos, hogy mérnökökre és képzett műszaki szakemberekre égető szükség van, és ezt jól jelzi az átlagosat meghaladó jövedelmük is -–- húzta alá Tóth Mónika, HR szakértő, a Personnel Leasing munkaerő-szervező ügyvezetője.

Van benne perspektíva

Marc de Bastos Eckstein, a ThyssenKrupp Presta Hungary ügyvezető igazgatója szerint az elektronikában a minőségi tudás keresett termék, és Magyarországnak van mit kivinnie a nemzetközi piacra.

- Az ágazat a közeljövő nagy befutója lehet a világ iparában, érdemes lenne jobban odafigyelni a terület fejlesztésére -– fogalmazott a szakember. Az általa irányított cég, amely a világ vezető autógyártói számára fejleszt elektromechanikus kormányrendszereket 250 magyar mérnök közreműködésével, a mindenkori magyar gazdasági helyzettől függetlenül folyamatosan növekszik. Eckstein szerint ez is mutatja a szegmens perspektíváját.

Az elektronikai ipar összeszereléssel foglalkozó területei alkalmasak az alacsony képzettségű munkaerő bevonására is, így a foglalkoztatás radikálisan növelhető lenne. Az elektronikai ipar volumene a KSH adatai szerint 2010-ben 35 százalékot emelkedett, szemben az ipar 15 százalékos bővülésével. Ehhez azonban a befektetők számára vonzó feltételeket és légkört kell teremteni.

- Az elektronikai gyártók legnagyobb bázisa a régióban nálunk van, és ezek a vállalatok jól érzik magukat Magyarországon, de a jövőt előre fel kell építeni. Ésszerű szakképzésre, az innovációt serkentő politikára, versenyképes adóra, vámokra, valamint stabil jogi és szabályozási környezetre van szükség - hangsúlyozta Hetényi Márk, a Flextronics Hungary regionális főigazgatója.

Kkv-terep

A hazai kkv-k is jól szerepelnek az ágazatban: sokan egy-egy multinacionális vállalat beszállítói, mások pedig önálló fejlesztéseikből állítanak elő termékeket. Mivel a nagy gyártók igénylik a beszállítókat, az ágazat komoly lehetőség a magyar kkv-knak is: a kialakult kapcsolat és technológia-transzfer lehetővé teszi, hogy ezek a cégek később betörjenek az elektronika réspiacaira. Ahhoz azonban, hogy a hazai KKV-k elérjék a beszállítói státuszhoz szükséges szintet, kapacitás-növelő és technológiai-fejlesztő beruházásaikat kiemelten kellene támogatni, a megrendelői oldal felé pedig a technológia-transzfer legyen az elvárás, mutat rá a szükséges kormányzati intézkedésekre az ágazatban meghatározó szervezetek által idén tavasszal létrehozott Nemzeti Elektronikai Kerekasztal (NEK). A szervezet ajánlásokat adott a kormányzat számára az elektronikai ipar jobb kihasználására annak érdekében, hogy az erős, exportorientált terület a lehető leginkább hozzájárulhasson a hazai gazdaság fejlődéséhez.

A NEK tagjainak tapasztalatai szerint a mérnöki végzettségűekből nagyon gyakran lesznek cégvezetők, szakmai irányítók más területeken is. A mérnöki tudást azonban nyelvismeret nélkül lehetetlen megfelelően kamatoztatni, aktív, használható idegennyelv-ismeret nélkül pedig senki sem lehet versenyképes ezen a területen. Ezért a NEK üdvözli, hogy az új felsőoktatási törvény 2016-tól már az egyetemi felvétel előfeltételeként szabja meg legalább egy nyelvvizsga meglétét, aminek hiánya ma még sokszor a diploma kibocsátását is megakadályozza.

Egyszerűbb szabályozás kellene

A NEK szerint vissza kell állítani a természettudományos képzés súlyát, fejleszteni kell a nyelvoktatást. A felsőoktatásban a mérnökképzés BSc, MSc képzési céljait az eddigi tapasztalatokat és az ipar igényeit is figyelembe véve kell meghatározni és az ipari szereplőket is szükséges lenne bevonni az oktatásba.

A szervezet sürgeti a kompetencia-központok létrehozását is. Az ipari és felsőoktatási-kutatói energiák egy adott intézményben való egyesítése ugyanis a specifikus szakember-képzéstől az innovatív vállalkozások inkubációjáig terjedő széles skálát képes lefedni.

Az ágazatban rejlő potenciál kiaknázásához a kkv-k és nemzetközi beruházások párhuzamos, összehangolt támogatása is elengedhetetlen, valamint a szabályozási környezet egyszerűsítése, racionalizálása, illetve a jogszabályok stabilitása. A NEK közleménye szerint az adó- és vám-szabályozás sok ponton ésszerűsíthető, a nagyobb munkaügyi rugalmasság megteremthető. Ma még sok esetben például régiónként is különbözik a NAV végrehajtási gyakorlata.