Állásfoglalás született a munkaügyi jogviták miatti bírósághoz fordulás határidejéről
A Kúria Közigazgatási-Munkaügyi Kollégiuma a munkaügyi perek keresetindítási határidejével kapcsolatos kollégiumi véleményt fogadott el, hogy szakmailag támogassa az alsóbb bíróságok ítélkezési gyakorlatát - hangzott el a napokban a legfelsőbb bírói fórumon tartott háttérbeszélgetésen.
Ha pedig valaki az ügytípusonként eltérő keresetindítási, jogérvényesítési határidőket túllépi, akkor hiába jogos az igénye, bíróság előtt már nem szerezhet annak érvényt. A munkaügyi jogvitákban ráadásul gyakori, hogy a munkavállalónak nincs jogi képviselője, ezért fontos, hogy ezek az ismeretek eljussanak az érintettekhez - hangsúlyozta a szakember.
A kollégiumi vélemény abból a szempontból is nagy jelentőségű, hogy az alapját képező joggyakorlat-elemző munka a tavaly nyáron életbe lépett új Munka törvénykönyve (Mt.) idén nyáron bekövetkezett módosításait már érdemben befolyásolta - tette hozzá Tálné Molnár Erika.
Tallián Blanka kúriai tanácselnök, a joggyakorlat-elemző csoport vezetője a háttérbeszélgetésen elmondta: az új munkajogi kódex több ponton értelmezési nehézségeket okozhat a jogalkalmazónak. Ilyen például az az új rendelkezés, amely a munkavállaló számára biztosít kivételes lehetőséget a munkaviszony megszüntetésére, ha a munkáltató személyének megváltozása a munkavállaló munkafeltételeit lényegesen és hátrányosan változtatja meg. Miután a jogszabály erre az esetre vonatkozóan 2013. július 31-ig nem rendezte egyértelműen a keresetindítás határidejét, a Kúriának kellett értelmeznie a szabályozást, és ez alapján hároméves határidőt állapított meg.
Értelmezésre szorulnak azok az esetek is, amikor a felek ráutaló magatartással szüntetik meg a munkaviszonyt, például a munkavállaló nem megy be munkahelyére, vagy a munkáltató nem engedi be oda. Ilyenkor utólag nagy jelentősége lehet annak, hogy pontosan mikor szűnt meg a munkaviszony, és ezt az eset összes körülményét mérlegelve a jóhiszemű és tisztességes joggyakorlás elve alapján kell meghatározni.
A kollégiumi vélemény elvi éllel mondta ki a többi között, hogy az új Mt.-ben szabályozott általános igényérvényesítési határidőtől eltérő, szűkebb, 30 napos határidőre vonatkozó szabályozást nem lehet kiterjesztően értelmezni. Az új Mt. a szűkebb, harmincnapos keresetindítási határidőt például a munkáltató egyoldalú munkaszerződés módosításával és a munkaviszonyt megszüntető jognyilatkozata jogellenességére vonatkozó igények érvényesítésére írja elő. Az általános igényérvényesítési határidő három év.
A kollégiumi vélemény tartalmazza azt is, hogy a feleknek a bármelyikük által közölt megszüntető jognyilatkozattal összefüggésben folytatott egyeztetése a keresetindítási határidő kezdő napját nem módosítja. Valamint, hogy a munkáltató írásbeli kioktatási kötelezettsége az egyoldalú jognyilatkozata megtételekor, az általános elévülési időnél rövidebb, bíróság előtti igényérvényesíthetőség határidejére vonatkozik. A határidőről való kioktatás elmulasztása esetén azonban az igény hat hónap elteltével nem érvényesíthető. A régi Mt. hatálya alá eső - az új kódex életbe lépése előtti - jogviták esetében a már kialakult ítélkezési gyakorlat továbbra is irányadó, tehát teljes körű kioktatás elmaradása esetén a munkavállaló 3 évig érvényesítheti igényét.
A felek a munkaviszony megszüntetésére irányuló egyoldalú jognyilatkozat közlése után akár hosszabb egyeztetést is folytathatnak, például a per elkerülése érdekében. Ez azonban nem hathat ki a közlésre, a határidőre, továbbá a keresetlevél benyújtására vonatkozó kötelező törvényi rendelkezésekre a Kúria Közigazgatási-Munkaügyi Kollégiumának napokban elfogadott véleménye szerint.