Az államfőhöz fordul a LIGA a szabadságok kiadásának ügyében

A LIGA Szakszervezetek azután fordul Sólyom Lászlóhoz, hogy a Parlament március 26-i ülése elfogadta a szabadságok kiadásának módosításáról is rendelkező törvényt. Ugyan a fő szabály szerint a rendes szabadság egészét a tárgyévben kell kiadni, ettől a munkáltató egyes esetekben eltérhet. Különös gazdasági érdekre hivatkozással a rendes szabadság egynegyede átvihető a következő évre, míg a szabadság fennmaradó része a munkáltató működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok miatt – különösen baleset, elemi csapás vagy súlyos kár, továbbá az életet, egészséget, testi épséget fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, illetőleg elhárítása érdekében –az esedékesség évét követő év március 31-ig, kollektív szerződés rendelkezése esetén június 30-ig adható ki. Az alapszabadság egynegyedét – mellyel a Munka Törvénykönyve szerint a munkavállaló rendelkezik – a munkáltató köteles tárgyévben kiadni.

A LIGA Szakszervezetek véleménye szerint a törvény szövege – elsősorban azzal, hogy a különös gazdasági érdek definíciója túl tág értelmezésre ad lehetőséget – lehetővé teszi, hogy a munkáltatók kijátsszák a szabályozást, és érdekeiknek megfelelően használják fel a munkavállalók szabadságát. A szervezet rámutat: a munkavállalók Alkotmányban elismert, rendszeres fizetett szabadsághoz, illetve pihenéshez való joga maradéktalanul csak akkor érvényesülhet, ha a munkáltató gondoskodik a szabadság tárgyévben történő kiadásáról, és ettől sem kivételesen fontos gazdasági érdek, sem kollektív szerződés rendelkezése esetén nem térhet el.

A szervezet megítélése szerint a törvényjavaslat elfogadása aránytalanul korlátozza a munkavállalók rendszeres fizetett szabadsághoz való alkotmányos alapjogát, mint ahogy erre az Alkotmánybíróság korábban felhívta a figyelmet.

A LIGA Szakszervezet arra kéri a köztársasági elnököt, hogy a törvény aláírása előtt vegye tekintetbe álláspontjukat, illetve azt a tényt, hogy a szabadságok kiadását érintő törvénymódosítás tovább növelné a munkavállalók kiszolgáltatottságát, valamint a munkajog területén tapasztalható jogbizonytalanságot. Amennyiben osztja a szakszervezet álláspontját, fontolja meg egy esetleges államfői vétó lehetőségét - zárul a közlemény.