Az emberi tényező egyelőre nem pótolható, a mesterséges intelligencia nem fenyegeti az ügyvédi munkát
Ameddig az igazságszolgáltatás képes túlmutatni a jogszolgáltatáson, az emberi tényezők algoritmusokkal nem pótolhatók a bírói döntéshozatalban - mondta az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke a mesterséges intelligencia és a jog összefüggéséről Kaposváron pénteken.
Senyei György a kaposvári önkormányzat és a hivatásrendek helyi szervezetei által harmincadik alkalommal tartott, Jogi beszélgetések című szakmai konferencia zárónapján arra kérte hallgatóságát, éljenek a mesterséges intelligencia lehetőségeivel, de képezzék magukat, "tartsák meg és kövessék" az emberi intelligenciát, valamint a bírói bölcsességet.
Havasi Dezső, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke úgy vélte, az emberi tényező egyelőre nem pótolható, a mesterséges intelligencia "minket szolgál", nem fenyegeti az ügyvédi munkát, ugyanakkor a klasszikus jogi tanácsadás veszíthet jelentőségéből, induló praxist a jövőben nem érdemes erre alapozni.Az áttörés ott lesz, amikor a döntéshozatalnál meghatározott algoritmusokból felépülő programok precedensek százait elemzik ki és az eredményt a tényállásra alkalmazzák. De az empatikus képesség, az intuíció talán sohasem lesz helyettesíthető, vagy ha igen, akkor már végképp nem lehet igazságszolgáltatásról beszélni - mondta. Úgy vélte, hogy ezért is fontos az ügyvédség állandó önképzése, szervezeti és funkcionális függetlenségének megóvása, továbbá hivatásuk legfőbb értékének, a jogszabályokon és az ügyvédek önkorlátozásra is képes, belső tartásán alapuló közbizalomnak a megőrzése.
Lajtár István, a legfőbb ügyész közjogi helyettese a kiberbűnözésről tartott előadásában arra mutatott rá, hogy az informatikai forradalom árnyoldala egyre nagyobb és néha nyomasztó kihívást jelent az állami, gazdasági szférának, valamint a bűnüldözésnek és az igazságszolgáltatásnak is. Napi szinten szembesülnek azzal, hogy kiberbűnözők állami intézmények, cégek, pénzintézetek informatikai rendszereit támadják, adathalászással vagy más manipulációs technikával szereznek meg fizetési adatokat, rosszindulatú kódokkal, zsarolóvírusokkal jelentős veszélynek teszik ki a társadalom tagjait - mondta. Kiemelte, hogy az elkövetők kézre kerítése a kiberbűnözés három jellemzője - a gyorsaság, az anonimitás és a nemzetköziség - miatt nehéz, így nagy hangsúlyt kell fektetni a bűnüldöző hatóságok nemzetközi együttműködésére, a figyelemfelhívásra, s egyebek mellett a lakosság pénzügyi tudatosságának erősítésére.
A rendőrség 2022-ben a tudatosság erősítésére stratégiai partnerekkel elindította a Kiberpajzs projektet, együttműködési megállapodásokat kötött pénzintézetekkel a sértettek pénzének nyomon követésére, visszaszerzésére, megkezdődött a kibernyomozók képzését is szolgáló Mátrix projekt, az ügyészség pedig már 2014-től határozott lépéseket tett a számítástechnikai bűnözés elleni fellépés támogatására, és létrehozott egy kiberbűnözés elleni hálózatot - sorolta.
Salamon László, az Alkotmánybíróság elnökhelyettese az alaptörvény értékeiről beszélt. Azt mondta, ezen értékek két csoportra oszthatók: az egyikbe a demokrácia, a népszuverenitás, a hatalommegosztás, a jogállamiság, a jogegyenlőség, az alapvető emberi jogok, a másikba a közösségi, a keresztény, a történelmi értékek és a jelen legjellemzőbb kihívásaira adott válaszok, így a költségvetési egyensúly és a környezetvédelem ügye sorolható.
Salamon László a jogállamról azt mondta, annak fogalmi lényege, hogy még az állam sem állhat a jog felett, a jogállam kiteljesedett megvalósulásának eredménye az emberi jogok és a jogrendszer által biztosított jogok maradéktalan érvényesülése. Varga Zs. András, a Kúria elnöke hatékonynak nevezte a jogegységesítést a jogerőről és a rendkívüli jogorvoslatokról tartott előadásában. Rámutatott arra, hogy a jogegységesítés ma már a felülvizsgálati eljárásokban működik, és ennek köszönhetően a Kúria "elenyésző számban" semmisíti meg alsóbb fokú bíróság határozatait.
MTI
- 2026.11.23Dr. Berke Gyula - Nehéz munkavállalói helyzetek - figyelmeztetéstől a munkaviszony megszüntetéséig Hogyan kezelhetők jogszerűen a nehéz munkavállalói helyzetek, a teljesítményproblémáktól a kötelezettségszegésig? Előadásunk bemutatja a figyelmeztetés, a felmondás és a munkaviszony megszüntetésének legfontosabb szabályait, valamint a megfelelő dokumentáció szerepét.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.24A megtartás kulcsa 2026 – Vezetői konferencia Mitől lesz egy munkahely valóban megtartó? 6700 fős országos kutatás, vezetői kerekasztalok és jó gyakorlatok. Hallgasd meg azokat a vezetőket, akik a megtartást a gyakorlatban is sikeresen megvalósítják!
Részletek
Jegyek
- 2026.12.03Dr. Sipka Péter - Mesterséges intelligencia a munkavégzésben - lehetőségek, korlátok és felelősség Hogyan használható biztonságosan és jogszerűen a mesterséges intelligencia a munkahelyen, különösen a HR-területen? Előadásunk bemutatja az AI-használat jogi és adatvédelmi korlátait, a felelősségi kérdéseket és a belső szabályozás legfontosabb szempontjait.
Részletek
Jegyek
- 2026.12.09Dr. Kollár Gergő - Munkáltatói ellenőrzés és adatvédelem - e-mail, kamera, home office Meddig terjedhet a munkáltatói ellenőrzés, és hogyan védhető a munkavállalók magánszférája? Előadásunkon bemutatjuk az ellenőrzés legfontosabb jogi és adatvédelmi szabályait, gyakorlati példákkal.
Részletek
Jegyek

Conflict Night: rémálom HR-helyzetek a színpadon