Az emberi tényező egyelőre nem pótolható, a mesterséges intelligencia nem fenyegeti az ügyvédi munkát

Senyei György a kaposvári önkormányzat és a hivatásrendek helyi szervezetei által harmincadik alkalommal tartott, Jogi beszélgetések című szakmai konferencia zárónapján arra kérte hallgatóságát, éljenek a mesterséges intelligencia lehetőségeivel, de képezzék magukat, "tartsák meg és kövessék" az emberi intelligenciát, valamint a bírói bölcsességet.

Havasi Dezső, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke úgy vélte, az emberi tényező egyelőre nem pótolható, a mesterséges intelligencia "minket szolgál", nem fenyegeti az ügyvédi munkát, ugyanakkor a klasszikus jogi tanácsadás veszíthet jelentőségéből, induló praxist a jövőben nem érdemes erre alapozni.Az áttörés ott lesz, amikor a döntéshozatalnál meghatározott algoritmusokból felépülő programok precedensek százait elemzik ki és az eredményt a tényállásra alkalmazzák. De az empatikus képesség, az intuíció talán sohasem lesz helyettesíthető, vagy ha igen, akkor már végképp nem lehet igazságszolgáltatásról beszélni - mondta. Úgy vélte, hogy ezért is fontos az ügyvédség állandó önképzése, szervezeti és funkcionális függetlenségének megóvása, továbbá hivatásuk legfőbb értékének, a jogszabályokon és az ügyvédek önkorlátozásra is képes, belső tartásán alapuló közbizalomnak a megőrzése.

Lajtár István, a legfőbb ügyész közjogi helyettese a kiberbűnözésről tartott előadásában arra mutatott rá, hogy az informatikai forradalom árnyoldala egyre nagyobb és néha nyomasztó kihívást jelent az állami, gazdasági szférának, valamint a bűnüldözésnek és az igazságszolgáltatásnak is. Napi szinten szembesülnek azzal, hogy kiberbűnözők állami intézmények, cégek, pénzintézetek informatikai rendszereit támadják, adathalászással vagy más manipulációs technikával szereznek meg fizetési adatokat, rosszindulatú kódokkal, zsarolóvírusokkal jelentős veszélynek teszik ki a társadalom tagjait - mondta. Kiemelte, hogy az elkövetők kézre kerítése a kiberbűnözés három jellemzője - a gyorsaság, az anonimitás és a nemzetköziség - miatt nehéz, így nagy hangsúlyt kell fektetni a bűnüldöző hatóságok nemzetközi együttműködésére, a figyelemfelhívásra, s egyebek mellett a lakosság pénzügyi tudatosságának erősítésére.

A rendőrség 2022-ben a tudatosság erősítésére stratégiai partnerekkel elindította a Kiberpajzs projektet, együttműködési megállapodásokat kötött pénzintézetekkel a sértettek pénzének nyomon követésére, visszaszerzésére, megkezdődött a kibernyomozók képzését is szolgáló Mátrix projekt, az ügyészség pedig már 2014-től határozott lépéseket tett a számítástechnikai bűnözés elleni fellépés támogatására, és létrehozott egy kiberbűnözés elleni hálózatot - sorolta.

Salamon László, az Alkotmánybíróság elnökhelyettese az alaptörvény értékeiről beszélt. Azt mondta, ezen értékek két csoportra oszthatók: az egyikbe a demokrácia, a népszuverenitás, a hatalommegosztás, a jogállamiság, a jogegyenlőség, az alapvető emberi jogok, a másikba a közösségi, a keresztény, a történelmi értékek és a jelen legjellemzőbb kihívásaira adott válaszok, így a költségvetési egyensúly és a környezetvédelem ügye sorolható.

Salamon László a jogállamról azt mondta, annak fogalmi lényege, hogy még az állam sem állhat a jog felett, a jogállam kiteljesedett megvalósulásának eredménye az emberi jogok és a jogrendszer által biztosított jogok maradéktalan érvényesülése. Varga Zs. András, a Kúria elnöke hatékonynak nevezte a jogegységesítést a jogerőről és a rendkívüli jogorvoslatokról tartott előadásában. Rámutatott arra, hogy a jogegységesítés ma már a felülvizsgálati eljárásokban működik, és ennek köszönhetően a Kúria "elenyésző számban" semmisíti meg alsóbb fokú bíróság határozatait.

MTI