Az Orbán-terv állásokba kerül

Elemzők szerint a forint gyengülhet az euróval szemben a fiskális kockázatok miatt. A Citigroup friss elemzése szerint Magyarország gazdasága jövőre 1 százalékkal növekedhet, és a hiánycélt sem érjük el. A Nomura és a Raiffeisen közgazdászai szerint hazánkat a befektetésre nem ajánlott, vagyis a „bóvli” kategóriába minősíthetik le. Az UniCredit 295-ös célárfolyamot adott meg az euró/forintban - emlékeztet a Világgazdaság.Ajánlott weboldalak

Az elemzők szerint Magyarország 2 százalékos növekedési előrejelzése a jövő évre „túlságosan” optimista. A megszorítások hatására a növekedés 1 százalékos lehet – hangsúlyozzák a közgazdászok legújabb anyagukban, amelyet azután állítottak össze, hogy a jegybank tisztségviselőivel találkoztak. A Citi elemzői hozzáteszik, nem lehet számítani közelgő kamatcsökkentésre, írja a Bloomberg hírügynökség.

A közgazdászok az irányadó kamat kapcsán figyelmeztettek Magyarország magas CDS-felárára. Az államadósság törlesztésének leállása esetére köthető biztosítási felár 450 bázispont felett állt tegnap. A londoni elemzők szerint a költségvetési hiány a GDP 3,8 százaléka lehet 2012-ben, szemben a kormányzat által várt 2,5 százalékos hiánnyal

UniCredit: 295 forintra drágulhat az euró

A befektetőknek el kell adni a forintot az euróval szemben, mert a magyar fizetőeszköz „rövid távon” 295-ös szintre gyengülhet a kormány tervének hatására.

A kormány lehetővé tenné, hogy fix árfolyamon fizessék vissza a külföldi devizában denominált, jelzálogfedezett hiteleket az adósok, a piaci árazás alatt, fogalmazott Tóth Gyula, az UniCredit SpA közgazdásza.

Munkanélküliséget generál

Rövid távon a fogyasztás élénküléséhez vezethet a hitelek rögzített árfolyamú végtörlesztése, de jövőre borítékolható a recesszió - mondta az InfoRádiónak Madár István, a Portfolio.hu vezető elemzője és Orbán Gábor, az Aegon Magyarország Befektetési Alapkezelő Zrt. kötvényüzletág-vezetője.

A pesszimistább forgatókönyv szerint a rögzített árfolyamon történő végtörlesztés közvetlen hatása az lesz, hogy a háztartások felszabaduló likviditásának egy részét fogyasztásra költik. Ezt azonban túlkompenzálja az, hogy a beruházási aktivitás visszaesik, megromlik a banki hitelnyújtás és leáll a hitelezés - mondta Madár István.

A Portfolio.hu vezető elemzője szerint csökkenhet a jó hitelek állománya, a nem teljesítő hitelek aránya pedig drasztikusan megemelkedhet. Emellett romlik a banki eszközminőség. A szakirodalomban ezt "credit crunch" jelenségének nevezik: ez a hitelezés lefagyását jelenti.

Ez drasztikusan beárnyékolja a növekedési kilátásainkat, vagyis jövőre egy vízszintes vonallal kezdődik majd a GDP-növekedést leíró szám, ami szélsőséges esetben lehet négy-öt százalék is - fogalmazott az elemző, aki folytatva a következményeket, hangsúlyozta: emelkedhet a munkanélküliség és ez visszahathat a hitelportfoliókra.

Beindul a recessziós spirál, a jövő évi költségvetési hiánycél megvalósítása az álmok birodalmába fog tartozni - tette hozzá az elemző, aki egy másik, pozitívabb forgatókönyv megvalósulása esetén úgy látja: mindezen hatások enyhébbek lesznek, de az irány akkor is ez marad.

Orbán Gábor kiemelte: árfolyamkockázat kerül a háztartásoktól az államhoz, másrészt a bank a tőkéje rovására az adósoknak átad egy összeget. Ez első körben a fogyasztás növekedésének irányába mutat, de a második körös hatása a "borítékolható a recesszió", munkahelyek elvesztése lesz, és az eddiginél is jobban megnő az igény az állami megszorításra. Ez oda vezet, hogy esni fog a fogyasztás - tette hozzá az Aegon Magyarország Befektetési Alapkezelő Zrt. kötvényüzletág-vezetője.

"Falnak viszik az országot"

A devizaadósok végtörlesztési lehetőségéből nagyon nagy baj lesz, Magyarország kockázati felára nagy mértékben emelkedni fog, megdrágul az adósság finanszírozása - mondta Róna Péter. Az MNB felügyelőbizottságának tagja a TV2 Mokka című műsorában úgy fogalmazott: "Ezzel falnak viszik az országot." Jogilag komolyan aggályos a megoldás, pénzügyileg destruktív és méltánytalan, mert csak azoknak biztosít lehetőséget, akiknek megvan a pénzük a törlesztésre. Róna Péter kifogásolta azt is, hogy az állam a most javasolt megoldásban nem vállal szerepet, csak az adósok és a bankok.

A közgazdász javaslata a probléma megoldására az lenne, hogy az OTP és az FHB vásárolja fel a devizahitel állományt a bankoktól a 20 százalékos diszkont áron, amelyért saját kibocsátású kötvénnyel fizetne, és a devizahiteleket konvertálnák forinthitelre. A diszkontveszteség felét vállalják a bankok, a másik felét az állam, például úgy, hogy beszámítja azt a bankadóba. Javasolta azt is, hogy az államadósság gyorsított törlesztése helyett az erre fordítandó devizát adja el a bankoknak, hogy vissza tudják fizetni a devizahitelek forrását. Alternatív megoldás lehetne szerinte erre az is, ha az MNB swap ügylet keretében svájci frankot vásárolna magyar államkötvényekért a svájci jegybanktól, ahogyan azt a lengyelek tették korábban.