Új munkaszüneti nap: így kell átírni az év végi beosztásokat

A 2026-os munkarend eredeti szabályai szerint december 24., csütörtök pihenőnap, december 12., szombat pedig munkanap volt az általános munkarendben foglalkoztatottaknál. Az elfogadott törvény december 24-ét munkaszüneti nappá nyilvánítja. A december 12-i munkanap törléséhez ugyanakkor a kapcsolódó miniszteri rendelet módosítása is szükséges.

Első lépés: a decemberi beosztások és szabadságok rendezése

A munkáltatók jelentős részénél az év végi munkaidő-beosztások, szabadságtervek és egyéb HR-adminisztrációk már elkészülhettek. Elsőként ezért a december 12-re és december 24-re meghatározott munkanapokat, pihenőnapokat és szabadságokat kell áttekinteni. A december 12-re már kiadott szabadságok kezelését a kapcsolódó rendelet végleges szabályai alapján kell ellenőrizni.

Az egyenlőtlen munkaidő-beosztásban, illetve az általánostól eltérő munkarendben dolgozóknál külön figyelmet igényel a két érintett nap, hiszen esetükben azok beosztás szerinti minőségét a munkáltató határozza meg a Munka Törvénykönyve szabályainak keretei között.

„A már közölt munkaidő-beosztás módosításakor a Munka Törvénykönyve munkaidő-beosztásra vonatkozó szabályait is figyelembe kell venni. Az év végi beosztás rendezése ezért nem merülhet ki a naptár technikai átállításában: a módosításokat munkajogi és bérszámfejtési szempontból egyaránt át kell vezetni” – mondta Bartók Szandra, a Niveus bérügyviteli menedzsere.

Ki dolgozhat december 24-én, és mennyiért?

A munkaszüneti nap jogi státusza eltér a pihenőnapétól. Rendes munkaidő csak a Munka Törvénykönyvében meghatározott esetekben osztható be munkaszüneti napra: többek között a rendeltetése folytán munkaszüneti napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben, idényjellegű, illetve megszakítás nélküli tevékenység esetén, valamint egyes társadalmi közszükségletet kielégítő vagy külföldre irányuló szolgáltatásoknál.

A munkáltatónak ezért minden esetben meg kell győződnie arról, hogy az adott tevékenység, munkáltató vagy munkakör megfelel-e a törvényben meghatározott feltételeknek. Rendkívüli munkaidő is csak a törvényben meghatározott esetekben rendelhető el.

Ha a munkavállaló jogszerűen dolgozik december 24-én, a munkaszüneti napi munkavégzéshez kapcsolódóan 100 százalékos bérpótlék illeti meg. A bérszámfejtés során ezért arra is ügyelni kell, hogy az elszámolás a megfelelő jogcímen történjen.

Az órabéreseknél munka nélkül is van bérszámfejtési teendő

Az órabéres és teljesítménybéres munkavállalóknál december 24. akkor is hatással lehet a díjazásra, ha aznap nem dolgoznak. A munkaszüneti nap miatt kieső munkaidőre járó távolléti díjat a Munka Törvénykönyve feltételei szerint kell megállapítani; a jogosultság nem következik pusztán abból, hogy a munkavállaló december 24-én nem végez munkát.

A „fizetett ünnep” díjazása nem a munkavégzés ellenértéke, hanem a munkaszüneti nap miatt kieső, törvény alapján díjazott időtartamhoz kapcsolódó távolléti díj. Teljes napi munkaidő esetén ez főszabály szerint nyolc óra.

A munkaidőkeretet is újra kell számolni

A december 24-i változás a már folyamatban lévő munkaidőkereteket – amikor a munkáltató hosszabb időszakra osztja be a teljesítendő munkaórákat – és elszámolási időszakokat is érinti. A munkáltatóknak ezekben is módosítaniuk kell a teljesítendő munkaidőt, mivel a munkaszüneti napot a törvényben meghatározott módon figyelmen kívül kell hagyni a számításnál.

A változás ezen a területen is feladatot jelent a munkáltatók számára: a munkáltatónak a teljesítendő munkaidő módosítását írásban kell rögzítenie és közzétennie az érintett munkavállalók felé.

A bérszámfejtési rendszereket is át kell állítani

Bartók Szandra szerint a munkaügyi és bérszámfejtési rendszerekben ellenőrizni kell a december 12-i és december 24-i napok státuszát, a munkaidőkeret-számításokat, a fizetett ünnep elszámolását, a munkaszüneti napi pótlékokat, valamint a jelenléti ívek és munkaidő-nyilvántartások beállításait.

A decemberi munkanapok számának változása például a hóközi, időarányos elszámolásokat is érintheti.

A módosítás további munkáltatói elszámolásokra is hatással lehet. Ilyen például a duális képzéshez kapcsolódó szociális hozzájárulási adókedvezmény, ahol az egy munkanapra vetített normatíva és az érintett napok száma is szerepet kap. A 2026-os éves munkanapszám változása miatt ezen a területen szükség lehet az elszámolási rendelkezések pontosítására.

December 24. munkaszüneti nappá válása tehát a munkáltatók számára több területet érint. A gyors és pontos reakcióhoz annak hatását a munkaidő-beosztástól a bérszámfejtésig egységesen kell végigvezetni a kapcsolódó folyamatokon.