Az uniós munkához kiküldetési engedély is kellhet

A korlátozás Ausztriában a kertészeti, kőmegmunkálási szakmára, a fémszerkezetek és szerkezetelemek gyártására, az építőiparra, a biztonsági tevékenységre, az ipari takarításra, a házi betegápolásra, az elhelyezés nélküli szociális ellátásra vonatkozik. Ezekben a szakmákban a kiküldött dolgozók csak az osztrák szakmai hatóságtól igényelt külön kiküldetési engedély alapján foglalkoztathatók.

Amennyiben az építőiparban és az ehhez kapcsolódó szakmákban a munkavégzés négy hónapnál hosszabb időtartamú, akkor munkavállalási engedély is szükséges a kiküldött dolgozóknak, ennek kiadásakor a munkaerőpiaci helyzetet is figyelembe veszik. Az osztrák hatóságok megkövetelik az ottani bér- és munkafeltételek, szociális szolgáltatások biztosítását a kiküldött dolgozókat foglalkoztató szolgáltatótól.

Németországban az építőiparra, az ehhez kapcsolódó szakmákra, az ipari takarításra, a belső dekorációs tevékenységre vonatkozik a korlátozás. Ezekben a szakmákban a hatóságok korlátozhatják a kiküldésben foglalkoztatottak létszámát.

A többi régi tagállam is megkövetelheti a kiküldetési igazolást a kiküldött dolgozótól, amely egyebek között arra vonatkozik, hogy a munkavállaló legalább egyéves munkaviszonnyal rendelkezik, stabil alkalmazott a cégnél. Az egyes országok előírhatják továbbá a kiküldött dolgozók névsorának bejelentését, a helyi munkajogi, szociális előírások betartását.

A szolgáltatások szabadságát garantáló közösségi előírások szerint a kiküldött dolgozó a kiküldő állam jogszabályai szerint lesz biztosítva úgy, mintha továbbra is ennek a területén dolgozna.

A kiküldetés időtartama 12 hónap lehet, amelyet egyszer - újabb 12 hónappal - meg lehet hosszabbítani. Az Európai Unió tagállamaiban kiküldött munkavállalók becsült létszáma mintegy egymillió.