Túl sok a külföldi munkás? Megszólalt a horvát belügyminiszter

A szóban forgó javaslat egyebek mellett alapfokú horvát nyelvtudást írna elő az országban élő és dolgozó külföldieknek, ugyanakkor megkönnyítené, hogy a külföldi munkavállalók hat hónap után munkaadót váltsanak. Rendezné a hivatásos gépjárművezetők helyzetét is, visszaélés esetén pedig lehetővé tenné a vízumok visszavonását.

Bozinovic közölte:

tavaly csaknem 36 ezerrel, vagyis 17 százalékkal csökkent a kiadott tartózkodási és munkavállalási engedélyek száma 2024-hez képest. Az idei első négy hónapban pedig mintegy 3500-zal kevesebb engedélyt adtak ki, mint az előző év azonos időszakában.

A miniszter szerint ez egyértelmű fordulatot jelez: csökken a külföldi munkaerő iránti igény, miközben erősödik a hazai munkaerő mozgósítása.

A tárcavezető hangsúlyozta: Horvátország más európai országokhoz képest kezdettől óvatosabb és szigorúbb megközelítést választott. Mint mondta, nem azért, mert tartanának a dolgozni érkezőktől, hanem azért, mert el akarják kerülni a párhuzamos társadalmi rendszerek kialakulását, a városi gettósodást, a gazdaság szürke zónáinak erősödését, valamint azt, hogy a munkát kereső külföldieken spekulánsok tegyenek szert extraprofitra.

Bozinovic közlése szerint jelenleg mintegy 113 ezer külföldi állampolgár rendelkezik érvényes horvátországi tartózkodási és munkavállalási engedéllyel, valamint bejelentett lakcímmel. A meghosszabbított tartózkodások száma 24 százalékkal nőtt tavalyhoz képest.

Az idegenrendészeti törvény módosításának értelmében a Horvátországban élő és dolgozó külföldieknek egy éven belül A1.1 szinten horvát nyelvvizsgát kell tenniük. A miniszter szerint ez elemi nyelvismeretet jelent, a tanfolyamok és vizsgák pedig országszerte elérhetők, jelenleg 88 intézményben. Hozzátette: a külföldi munkavállalók hat hónap után új engedély kérelmezése nélkül válthatnának munkaadót, illetve ugyanazon munkáltatónál foglalkozást.

Az ellenzék több képviselője bírálta azt, hogy Horvátország 2021 januárjától megszüntette a külföldi munkavállalók foglalkoztatására vonatkozó éves kvótarendszert. Miso Krsticevic, a Szociáldemokrata Párt (SDP) képviselője szerint a horvát modell egyik fő problémája, hogy túlságosan függ a munkaközvetítő ügynökségektől, amelyek szerinte sok esetben kizsákmányoló módon működnek.

Drazenka Polovic, a Képesek vagyunk rá! (Možemo!) baloldali-zöld szövetség képviselője azt mondta: a kormánynak a munkavállalókat kellene védenie, nem a platformokat és a közvetítőket. Szerinte a kvótarendszer megszüntetése és a munkaerő-behozatal korlátozás nélküli engedélyezése lenyomta a béreket mind a hazai, mind a külföldi munkavállalók esetében.

Hasonlóan érvelt Ivica Ledenko, a Híd (Most) képviselője és Nino Raspudic független képviselő is. Ledenko szerint a horvátok éppen az alacsony bérek miatt hagyták el az országot, most pedig ezeket az állásokat külföldi munkavállalókkal töltik be. Raspudic úgy vélte: az évek óta tartó, szerinte tervszerűtlen munkaerő-behozatal nyomást gyakorol a horvát bérekre, és hozzájárul az elvándorláshoz.

Bozinovic erre azt válaszolta: az átlagos nettó bér Horvátországban 2016-ban 749 euró volt, ma pedig 1527 euró.

Dalibor Paus, az Isztriai Demokratikus Gyűlés képviselője és Anka Mrak Taritas, a GLAS képviselője szerint Horvátországnak továbbra is szüksége van külföldi munkaerőre, de átgondoltabb tervezésre is.

Mint mondták, világos bevándorlási és integrációs politikára, valamint annak elemzésére van szükség, hogy mely szakmákban van valódi munkaerőhiány.

Goran Kaniski, a kormányzó Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) képviselője szerint a törvény egyensúlyt teremt a munkaerőpiac igényei és a hazai munkavállalók védelme, a gazdasági fejlődés és a biztonsági követelmények, valamint a nyitottság és a felelősség között.

MTI