"Azt szeretnénk, hogy mindenkinek, aki képes dolgozni, munkája legyen"
"Ha az a kérdés, hogy szegregáció vagy integráció, akkor természetesen én is az integrációt támogatom, de látni kell, hogy a mai köznevelési, demográfiai és szociális valóság nem írható le ezzel a két kategóriával" - mondta el Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, akivel a VS.hu készített interjút.
A miniszter az esélyteremtésről, az integrációval és a szegregációval kapcsolatos nézeteiről, valamint a szakiskolák céljairól beszélt a VS.hu újságírójának.
- Nem azzal van baj, ha egy iskolába csak roma gyerekek járnak, hanem azzal, ha ott nem kapják meg a megfelelő színvonalú oktatást - mondta Balog Zoltán, akit a VS.hu újságírója arról kérdezett, hogyan fér össze a cigány gyerekeket elkülönülten oktató Huszár-telepi iskola melletti kiállása a szegregáció ellen érvelő nyilatkozataival.
- A Huszár-telepi helyzet abszurditása, hogy van tizennyolc kisgyerek, akikkel minimum négy pedagógus foglalkozik egy nap. Ossza el, hogy mennyi törődés jut rájuk egy átlagos iskolához képest! Éppen ez a különtanulás fáj valakinek? Mennyivel lenne jobb vajon a gyerekeknek egy zsúfolt osztályban, ahol azt érzik, hogy kirekesztettek? Miért nem abban fogunk össze, hogy a spontán szegregációból fakadó hátrányok csökkenjenek, szűnjenek meg? Szerintem ez itt a kérdés."– válaszolta a miniszter, hozzátéve: ez kivételes helyzet, amelyből nem szabad szabályt csinálni, de ha valaki ilyen módon tud iskolát működtetni, ilyen pedagógiai pluszokat tud hozzáadni, akkor csak azért bezárni, mert egy romatelep közepén van, egyrészt ostobaság, másrészt sérti azoknak a szülőknek az akaratát és az alapjogát, akik oda akarják járatni a gyerekeiket.
Balog Zoltán kiemelte: az év végén elfogadott köznevelési törvénymódosításból "csak nagy rosszindulattal olvasható ki a szegregáció legitimálása. A készülő kormányrendelet pedig éppen azt célozza majd, hogy egyházi vagy nemzetiségi fenntartás mögé bújva se lehessen hátrányos helyzetben tartani valakit, ellenben kötelező legyen őt hozzájuttatni bizonyos többlethez. Pontosan meghatározzuk majd, hogy milyen plusz pedagógiai szolgáltatásokat kell nyújtani ilyen esetekben, illetve milyen garanciális részletszabályoknak kell érvényesülniük."
Mint mondta: minden Magyarországon megszületett gyermek védendő érték, függetlenül attól, hogy hová született. Kifejtette: a cél, hogy olyan gazdasági, oktatási és szociálpolitikát valósítsanak meg, amely révén senkinek nem jelenthet szegénységi kockázatot a gyerekvállalás, és a gyerekeket minden családban fel is tudják nevelni. Ebben segítenek a célzott felzárkózási programok, telepprogramok, a Biztos Kezdet Gyerekházak, a hároméves kortól kötelező óvodáztatás, az ingyenes gyermekétkeztetés, tankönyv bevezetése és a majd létrejövő differenciált közszolgáltatások.
- Mi azt szeretnénk, hogy mindenkinek, aki képes dolgozni, munkája legyen. Ez automatikusan abba az irányba viszi a gyerekvállalás támogatását is, hogy ne csak alanyi jogon járjon, hanem a munkával járó támogatások felé induljon el, mert azok nyújtanak biztonságot a megélhetéshez – tette hozzá.
Balog Zoltán a szakképzésről is beszélt. Kiemelte: az a céljuk, hogy az a visszaeső szakmunkáslétszám, amelyre szüksége van az országnak, és amely szükséges a magyar gazdaság erősödéséhez, rendelkezésre álljon, valamint akiknek semmilyen végzettségük nem volt nyolcadik osztály után, azoknak legyen, akik pedig elkezdték a szakiskolát, be is fejezzék. -A szakképzés vonzóbbá tétele alatt mi azt értjük, hogy nagyon hamar valóságos munkahelyen próbálhassák ki magukat a tanulók, és olyan jövedelmet szerezhessenek, amely az önbecslésüket és a szakma megbecsülését is erősíti - olvasható a VS.hu január 26-án megjelent interjújában.
VS.hu/Edupress.hu
- Nem azzal van baj, ha egy iskolába csak roma gyerekek járnak, hanem azzal, ha ott nem kapják meg a megfelelő színvonalú oktatást - mondta Balog Zoltán, akit a VS.hu újságírója arról kérdezett, hogyan fér össze a cigány gyerekeket elkülönülten oktató Huszár-telepi iskola melletti kiállása a szegregáció ellen érvelő nyilatkozataival.
- A Huszár-telepi helyzet abszurditása, hogy van tizennyolc kisgyerek, akikkel minimum négy pedagógus foglalkozik egy nap. Ossza el, hogy mennyi törődés jut rájuk egy átlagos iskolához képest! Éppen ez a különtanulás fáj valakinek? Mennyivel lenne jobb vajon a gyerekeknek egy zsúfolt osztályban, ahol azt érzik, hogy kirekesztettek? Miért nem abban fogunk össze, hogy a spontán szegregációból fakadó hátrányok csökkenjenek, szűnjenek meg? Szerintem ez itt a kérdés."– válaszolta a miniszter, hozzátéve: ez kivételes helyzet, amelyből nem szabad szabályt csinálni, de ha valaki ilyen módon tud iskolát működtetni, ilyen pedagógiai pluszokat tud hozzáadni, akkor csak azért bezárni, mert egy romatelep közepén van, egyrészt ostobaság, másrészt sérti azoknak a szülőknek az akaratát és az alapjogát, akik oda akarják járatni a gyerekeiket.
Balog Zoltán kiemelte: az év végén elfogadott köznevelési törvénymódosításból "csak nagy rosszindulattal olvasható ki a szegregáció legitimálása. A készülő kormányrendelet pedig éppen azt célozza majd, hogy egyházi vagy nemzetiségi fenntartás mögé bújva se lehessen hátrányos helyzetben tartani valakit, ellenben kötelező legyen őt hozzájuttatni bizonyos többlethez. Pontosan meghatározzuk majd, hogy milyen plusz pedagógiai szolgáltatásokat kell nyújtani ilyen esetekben, illetve milyen garanciális részletszabályoknak kell érvényesülniük."
Mint mondta: minden Magyarországon megszületett gyermek védendő érték, függetlenül attól, hogy hová született. Kifejtette: a cél, hogy olyan gazdasági, oktatási és szociálpolitikát valósítsanak meg, amely révén senkinek nem jelenthet szegénységi kockázatot a gyerekvállalás, és a gyerekeket minden családban fel is tudják nevelni. Ebben segítenek a célzott felzárkózási programok, telepprogramok, a Biztos Kezdet Gyerekházak, a hároméves kortól kötelező óvodáztatás, az ingyenes gyermekétkeztetés, tankönyv bevezetése és a majd létrejövő differenciált közszolgáltatások.
- Mi azt szeretnénk, hogy mindenkinek, aki képes dolgozni, munkája legyen. Ez automatikusan abba az irányba viszi a gyerekvállalás támogatását is, hogy ne csak alanyi jogon járjon, hanem a munkával járó támogatások felé induljon el, mert azok nyújtanak biztonságot a megélhetéshez – tette hozzá.
Balog Zoltán a szakképzésről is beszélt. Kiemelte: az a céljuk, hogy az a visszaeső szakmunkáslétszám, amelyre szüksége van az országnak, és amely szükséges a magyar gazdaság erősödéséhez, rendelkezésre álljon, valamint akiknek semmilyen végzettségük nem volt nyolcadik osztály után, azoknak legyen, akik pedig elkezdték a szakiskolát, be is fejezzék. -A szakképzés vonzóbbá tétele alatt mi azt értjük, hogy nagyon hamar valóságos munkahelyen próbálhassák ki magukat a tanulók, és olyan jövedelmet szerezhessenek, amely az önbecslésüket és a szakma megbecsülését is erősíti - olvasható a VS.hu január 26-án megjelent interjújában.
VS.hu/Edupress.hu
Mit kezdenek a munkaerőhiánnyal a cégek? Még több erőforrást tesznek a toborzásba? Vagy jobban figyelnek meglévő munkavállalóikra?
Aki válaszol: Sipőcz Iván
Saját magad ura leszel, csak éppen tönkremész bele