Bábolna - kettőt fizet, egyet kap

Bábolna – kettőt fizet, egyet kap 2004. július 22. " class="kapcsszoveg">F. E. A kormány döntött a masszívan veszteséges egykori mintagazdaság eladásáról. A céget két részben, egy "jó" és egy "rossz" Bábolna formájában még az idén értékesítik – nem feltétlenül magyar vevőknek. hirdetés Kialakult és kormányszinten elfogadtatott az adófizetők pénzéből évek óta dotált Bábolna Rt. privatizációjának koncepciója. A kabinet szerdai ülésén eldöntötték: a céget két részletben, egy „jó" és egy „rossz" Bábolnaként kínálják fel. Jóllehet a stratégiai célt, mely szerint az egykori legendás magyar mintagazdaságot hazai kézben kellene tartani, továbbra is szem előtt tartják az eladók, a „jó" cég iránt komolyabb nemzetközi érdeklődés is támadhat. Megbontva A ’89-’90-es évek rendszerváltásának dacára mind a mai napig szocialista típusú gazdaságként tevékenykedő Bábolna Rt.-re a jelenlegi struktúrában nem lenne vevő – fogalmazott az MTV Este című műsorában Velez Zoltán, a Bábolna Rt. elnöke -, ezért van szükség a cég két részre osztására, a piacgazdasági viszonyok cégen belüli megteremtésére.          Állami segéllyel A nagy múltú cég 1998 óta kizárólag állami segítséggel képes talpon maradni, az elmúlt hat évben Velez Zoltán szerint összesen mintegy 15 (sajtóértesülések szerint több mint 20) milliárd forintnyi támogatást kapott - például kedvezményes tulajdonosi kölcsön formájában az ÁPV Rt-től, tőkeemelés formájában vagy reorganizációs támogatás keretében, de végső soron - a honi adófizetőktől. Ez azonban kevés volt ahhoz, hogy nyereségbe forduljon a tevékenysége. A veszteségképződés mértéke ugyan valamelyest csökkent, de saját tőkéjét elveszítette, adóssága 20 milliárd forintra duzzadt és még mindig veszteséget termel.A privatizációs koncepció lényege ugyanis épp erre irányul, vagyis, hogy jöjjön létre egy egészséges, életképes, privatizálható cég, és emellett eszközként értékesítsék a veszteséget termelő maradékot is. Draskovics Tibor pénzügyminiszter szerint ezt a resztlit is „ésszerű, irányított keretek között" értékesíteni kell, bár nincs kizárva, hogy az ÁPV Rt., mint főhitelező a végén bizonyos veszteségeket kénytelen lesz elviselni. A „jó Bábolnába" mint új cégbe egyébként elsősorban a takarmánygyártás, a továbbfeldolgozás és a győri vágóhíd kerülne, a „rossz Bábolnába" többek között a békéscsabai és a kecskeméti vágóhidak – mondta el Velez Zoltán. Az egyelőre nem nyert nyilvánosságot, hogy a két részleg értékesítése együttesen mekkora privatizációs bevételt hozhat, de a tervek szerint fedezné az eddigi deficiteket valamint a beszállítói, termelői tartozásokat. Ez a reorganizációs modell már az Európai Unió gyakorlatának is megfelel, nem úgy, mint az állami pénzpumpálás eddigi rendszere (amely erősen ütközik az unió támogatási szabályaival). Nemzetgazdasági kérdés A baromfiágazat 34 százalékát összpontosító Bábolna Rt. jövőjének sorsa nemzetgazdasági kérdés. A privatizációs pályázatot épp ezért úgy kell majd megfogalmazni – vélekedett Velez Zoltán -, hogy a társaság lehetőség szerint nemzeti tulajdonban maradjon, vagyis a magyar pályázók ne kerüljenek versenyhátrányba. Ez a stratégiai cél tehát változatlan – hangsúlyozta az elnök -, csak kérdés, hogy hogyan lehet megvalósítani. A magyar befektetőknek ugyanis a szakemberek szerint a jelenlegi piaci helyzetben egy ekkora cég túlságosan nagy falat…