Baka András a Legfelsőbb Bíróság elnöke
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatMegválasztotta az Országgyűlés Baka Andrást a Legfelsőbb Bíróság elnökének. A titkos szavazáson 309-en szavaztak igennel és 36-an nemmel, így a jelölt megkapta a szükséges kétharmados támogatást. Baka Andrást Sólyom László köztársasági elnök harmadszor jelölte a posztra.
Baka András 1952. december 11-én született Budapesten. 1978-ban az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán szerzett jogi doktorátust. 1978-1990 között a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Állam- és Jogtudományi Intézetének tudományos kutatója, majd 1990-1998 között az Államigazgatási Főiskola főigazgatója volt.
Az emberi jogi, kisebbségi jogi kérdések kutatója, ebben a témakörben számos publikációja jelent meg. Az 1980-as évektől az Egyesült Államok több egyetemének vendégprofesszora volt. Többször meghívták előadóként Franciaországba, az NSZK-ba. 1988 óta az állam- és jogtudomány kandidátusa.
1988-1990 között a Tudományos Dolgozók Szakszervezetének (TUDOSZ), 1989-1990 között az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülésnek (ÉSZT) volt elnöke.
1988-ban az MTA Akadémiai Ifjúsági Díjával tüntették ki kiemelkedő tudományos eredményéért.
A rendszerváltás utáni első parlamenti ciklus elején, 1990-1991-ben az MDF országgyűlési képviselője, bár a pártba nem lépett be. Ez idő alatt a parlamentben titkára volt az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságnak, valamint az MDF-frakció emberi jogi munkacsoportját vezette.
1991-2007 között a strasbourgi székhelyű, az Európa Tanács által felállított Emberi Jogok Európai Bíróságának tagja volt.
1996 óta tagja a Budapesti Ügyvédi Kamarának.
2008. április 15. óta a Fővárosi Ítélőtábla elnöki bírája.
2008. április 30-án Sólyom László államfő őt jelölte a Legfelsőbb Bíróság elnökének, jelölését az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) nem támogatta, s az Országgyűlésben sem kapta meg a megválasztásához szükséges kétharmados többséget. 2009. május 28-án az államfő ismét őt jelölte, de a június 15-i szavazáson sem kapta meg a szükséges voksokat.
Az emberi jogi, kisebbségi jogi kérdések kutatója, ebben a témakörben számos publikációja jelent meg. Az 1980-as évektől az Egyesült Államok több egyetemének vendégprofesszora volt. Többször meghívták előadóként Franciaországba, az NSZK-ba. 1988 óta az állam- és jogtudomány kandidátusa.
1988-1990 között a Tudományos Dolgozók Szakszervezetének (TUDOSZ), 1989-1990 között az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülésnek (ÉSZT) volt elnöke.
1988-ban az MTA Akadémiai Ifjúsági Díjával tüntették ki kiemelkedő tudományos eredményéért.
A rendszerváltás utáni első parlamenti ciklus elején, 1990-1991-ben az MDF országgyűlési képviselője, bár a pártba nem lépett be. Ez idő alatt a parlamentben titkára volt az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságnak, valamint az MDF-frakció emberi jogi munkacsoportját vezette.
1991-2007 között a strasbourgi székhelyű, az Európa Tanács által felállított Emberi Jogok Európai Bíróságának tagja volt.
1996 óta tagja a Budapesti Ügyvédi Kamarának.
2008. április 15. óta a Fővárosi Ítélőtábla elnöki bírája.
2008. április 30-án Sólyom László államfő őt jelölte a Legfelsőbb Bíróság elnökének, jelölését az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) nem támogatta, s az Országgyűlésben sem kapta meg a megválasztásához szükséges kétharmados többséget. 2009. május 28-án az államfő ismét őt jelölte, de a június 15-i szavazáson sem kapta meg a szükséges voksokat.
- 2026.06.05Bértranszparencia Az irányelv legfontosabb újdonságairól és kötelezettségeiről. A munkáltatókat érintő jogi és HR-es kihívásokról. Gyakorlati példákról, amelyek segítenek megérteni a kockázatokat. Megoldási stratégiákról: hogyan lehet a megfelelést eszközzé tenni a munkahelyi bizalom és a munkáltatói márka erősítésében.
Részletek
Jegyek
- 2026.06.15Stratégiai emberi erőforrás szaktanácsadó szakirányú továbbképzés A képzés valós szervezeti helyzeteken, gyakorló HR-vezetők tapasztalatán és emberközpontú stratégiai szemléleten keresztül ad azonnal alkalmazható tudást.
Részletek
Jegyek
- 2026.06.18Mesterséges intelligencia üzleti használata - a rejtett kockázatok Az előadás célja, hogy gyakorlati, adatvédelmi és AI jogi szempontból is bemutassa a mesterséges intelligencia üzleti használatának legkritikusabb kockázatait. Kiemelt fókuszt kap, hogy milyen adatokat tilos, de legalább is nem jó ötlet AI rendszerekbe bevinni és hogyan történik mindez a valóságban, akár észrevétlenül.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek

Az ördög Pradát visel: mit tanulhat a HR a popkultúra legtoxikusabb főnökétől?