Béremelést kapnak az egészségügyi szakdolgozók, akik nagyon kevesen vannak

Balog Zoltán - a Petz Aladár Megyei Oktató Kórház által szervezett - kongresszuson elmondta, hogy a szakszervezetekkel és a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamarával a tárgyalások még nem fejeződtek be, de a bérfejlesztés első lépéseként még idén 25 százalékkal emelkedne a szakdolgozók fizetése.

A miniszter hangsúlyozta: a 2017-es költségvetési javaslat alapján a kormány mintegy 167 milliárd forinttal többet fordítana az egészségügyre, ami többletlehetőséget teremt az ágazatban dolgozók fizetésének emelésére. Erre a célra a Miniszterelnökség fejezeten belül, az Ágazati életpályák és bérintézkedések soron jövőre 80,6 milliárd forint állna rendelkezésre.

Kiemelte, hogy öt év alatt 500 milliárd forintot fordítottak az ágazat fejlesztésére. Az egészségügyet érintően 655 beruházás fejeződött be az országban, ezek nyomán hetven százalékban újultak meg a kórházak. Ebben a keretben a százmilliárd forintos eszközbeszerzések is szerepelnek.

Balog Zoltán beszélt arról is, hogy a következő néhány hétben megszületnek azok a döntések, amelyek a betegbiztonságot, a sürgősségi betegellátást érintik a fővárosban, vagyis három vagy négy centrum megújítását.

Hozzátette: a háziorvosi alapellátást is meg kell erősíteni, mert az európai átlaghoz képest a magyar emberek még mindig több időt töltenek kórházakban, mint amire szükség lenne.

A miniszter úgy fogalmazott, az emberi plusz nélkül nem működik az egészségügy, akkor sem, ha alulfinanszírozott, de akkor sem, ha tisztességes finanszírozása van. Az emberi plusz az "irgalmasság, s ha az nincs benne, akkor a legjobban finanszírozott egészségügy sem működik" - mondta.

A labdarúgó Európa-bajnokság közeledtével egy hasonlattal jelezte: "összefogásra van szükség, hogy minden jól menjen, s ehhez jól kell tudni passzolni".

Ónodi-Szűcs Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egészségügyért felelős államtitkára arról beszélt a kongresszuson, hogy az elmúlt hét évben minden évben pluszforrások kerültek az egészségügyi intézményrendszerbe, "de hiába tesznek bele egyre többet, mégsem elegendő".

Az egészségügyi alapellátás tavaly 60 milliárd forintot kapott, ami arra volt alkalmas, hogy az adósságállomány csökkenjen - közölte, majd hozzáfűzte: kormányzati szándék, hogy azok az egészségügyi kapacitások, amelyek a szociális tevékenységhez közelítenek, átkerüljenek az egészségügyi krónikus ellátórendszerből a szociális intézményrendszerbe. Ennek indokaként azt jelölte meg, hogy a kormány az egészségügyön belül 63 milliárd forintot költ szociális célra.

Hozzátette: ez a fajta átalakítás nem jár majd munkahelymegszűnéssel, jelenleg szakmai egyeztetés zajlik az egészségügyi és a szociális ágazat között.

Az államtitkár jelezte: vészes a demográfiai előrejelzés, mert a lakosság nagy sebességgel öregszik, s az idősebb korosztálynak egyre több egészségügyi ellátásra lesz szüksége. "Ha most nem lépünk, később nem tudjuk megoldani ezt a problémát" - hangsúlyozta.

Ónodi-Szűcs Zoltán beszélt arról is, hogy a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) adatai szerint orvosellátottság szempontjából Magyarország átlagos, de szakdolgozói tekintetben jóval az átlag alatt van: 27-30 százalékkal kevesebben dolgoznak lakosságszámarányban e területen, mint amit az OECD javasol.

Hozzátette: a tárgyalások egyik prioritása éppen ezért a szakdolgozói bérek emelése, mert a cél az, hogy kerüljön vissza az európai ellátórendszer bérszínvonalának átlagárra az ágazat, s "vállalja, hogy a V4-ekhez képest átlag feletti mezőnybe kerüljön".