Bértarifával is fehérítik az építőipart
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatJövő januártól egy építésvezetőnek minimum havi százötvenezer forintot kell kapnia, a gyakorlott szakmunkások pedig nem kereshetnek nyolcvanezernél kevesebbet. Többek között erről is rendelkezik a tegnap aláírt építőipari ágazati kollektív szerződés.
Bértarifával is fehérítik az építőipart2005. november 18.
Jövő januártól egy építésvezetőnek minimum havi százötvenezer forintot kell kapnia, a gyakorlott szakmunkások pedig nem kereshetnek nyolcvanezernél kevesebbet. Többek között erről is rendelkezik a tegnap aláírt építőipari ágazati kollektív szerződés.hirdetés
Az építőipari bértarifa-táblázat munkakörökre lebontva meghatározza, hogy mennyi lehet a legkisebb kereset az ágazatban. A minimális bérek megadása minden vállalkozásra nézve kötelező lesz, mert Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter megígérte, hogy 2006. június elsejétől az egész ágazatra kiterjeszti a három munkaadói érdekképviselet és két szakszervezet által tető alá hozott megállapodást.
Az egyezmény betartásának tétje is lesz: egy napirenden lévő törvényjavaslat alapján ugyanis a közbeszerzési pályázatok és az állami támogatások elbírálásánál fekete pontokat kapnak majd azok a cégek, amelyek nem tartják be a kollektív szerződéseket. Nagy János, az Építési Vállalkozások Országos Szakszövetségének ügyvezető igazgatója szerint a munkaügyi tárca vezetőjétől arra is ígéretet kaptak, hogy ezen a téren a munkaügyi ellenőrzés is erősödni fog.
A kötelező ágazati kollektív szerződés révén végre elindulhat a rendrakás az építőiparban - mondta lapunknak Nagy János. A fő cél persze a feketemunka visszaszorítása, vagyis az, hogy az illegálisan foglalkoztatókkal szemben ne kerüljenek versenyhátrányba a tisztességes cégek, s az állam is megkapja a magáét. A jövőben nem lehet csupán a minimálbérre bejelenteni a dolgozókat, hogy aztán zsebbe adják a kiegészítést.
Mellékhatásként azonban az építőipari árak emelkedésére, a feketemunkára berendezkedett kisebb cégek tönkremenetelére is számítani lehet. Nagy János szerint azonban a bértarifarendszer összegei a vállalatok többségének nem jelentenek majd nagy megterhelést, hiszen sok esetben már most is többet fizetnek a társaságok. A kollektív szerződés normális munkaviszonyokat teremt az ágazatban: rendezi azok konkrét feltételeit is.
forrás: Magyar Hírlap online/ me
Jövő januártól egy építésvezetőnek minimum havi százötvenezer forintot kell kapnia, a gyakorlott szakmunkások pedig nem kereshetnek nyolcvanezernél kevesebbet. Többek között erről is rendelkezik a tegnap aláírt építőipari ágazati kollektív szerződés.hirdetés
Az építőipari bértarifa-táblázat munkakörökre lebontva meghatározza, hogy mennyi lehet a legkisebb kereset az ágazatban. A minimális bérek megadása minden vállalkozásra nézve kötelező lesz, mert Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter megígérte, hogy 2006. június elsejétől az egész ágazatra kiterjeszti a három munkaadói érdekképviselet és két szakszervezet által tető alá hozott megállapodást.
Az egyezmény betartásának tétje is lesz: egy napirenden lévő törvényjavaslat alapján ugyanis a közbeszerzési pályázatok és az állami támogatások elbírálásánál fekete pontokat kapnak majd azok a cégek, amelyek nem tartják be a kollektív szerződéseket. Nagy János, az Építési Vállalkozások Országos Szakszövetségének ügyvezető igazgatója szerint a munkaügyi tárca vezetőjétől arra is ígéretet kaptak, hogy ezen a téren a munkaügyi ellenőrzés is erősödni fog.
A kötelező ágazati kollektív szerződés révén végre elindulhat a rendrakás az építőiparban - mondta lapunknak Nagy János. A fő cél persze a feketemunka visszaszorítása, vagyis az, hogy az illegálisan foglalkoztatókkal szemben ne kerüljenek versenyhátrányba a tisztességes cégek, s az állam is megkapja a magáét. A jövőben nem lehet csupán a minimálbérre bejelenteni a dolgozókat, hogy aztán zsebbe adják a kiegészítést.
Mellékhatásként azonban az építőipari árak emelkedésére, a feketemunkára berendezkedett kisebb cégek tönkremenetelére is számítani lehet. Nagy János szerint azonban a bértarifarendszer összegei a vállalatok többségének nem jelentenek majd nagy megterhelést, hiszen sok esetben már most is többet fizetnek a társaságok. A kollektív szerződés normális munkaviszonyokat teremt az ágazatban: rendezi azok konkrét feltételeit is.
forrás: Magyar Hírlap online/ me
- 2026.06.05Bértranszparencia Az irányelv legfontosabb újdonságairól és kötelezettségeiről. A munkáltatókat érintő jogi és HR-es kihívásokról. Gyakorlati példákról, amelyek segítenek megérteni a kockázatokat. Megoldási stratégiákról: hogyan lehet a megfelelést eszközzé tenni a munkahelyi bizalom és a munkáltatói márka erősítésében.
Részletek
Jegyek
- 2026.06.15Stratégiai emberi erőforrás szaktanácsadó szakirányú továbbképzés A képzés valós szervezeti helyzeteken, gyakorló HR-vezetők tapasztalatán és emberközpontú stratégiai szemléleten keresztül ad azonnal alkalmazható tudást.
Részletek
Jegyek
- 2026.06.18Mesterséges intelligencia üzleti használata - a rejtett kockázatok Az előadás célja, hogy gyakorlati, adatvédelmi és AI jogi szempontból is bemutassa a mesterséges intelligencia üzleti használatának legkritikusabb kockázatait. Kiemelt fókuszt kap, hogy milyen adatokat tilos, de legalább is nem jó ötlet AI rendszerekbe bevinni és hogyan történik mindez a valóságban, akár észrevétlenül.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek

Az ördög Pradát visel: mit tanulhat a HR a popkultúra legtoxikusabb főnökétől?