BKIK: "A KKV-szektor munkáltatói így tönkre fognak menni"

A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) a Vállalkozások Országos Szövetségének (VOSZ) korábbi véleménynyilvánításához hasonlóan úgy fogalmazott

állásfoglalásában, hogy az "állami bevételek növelése helyett a kisebb cégek versenyképességét ássa alá a kormány egyensúlyi programja".

Többletterhekkel megfojtott KKV-szektor
Vadász György (képünkön) a BKIK elnökhelyettese a gazdasági egyensúlyi programról úgy nyilatkozott, hogy kételkednek abban, hogy a többletterhekkel helyre lehetne állítani az állami költségvetést, mindez sokkal inkább ahhoz vezethet hogy "a plusz kiadások inkább a vállalatok megszűnését és a foglalkoztatottság visszaesését eredményezi". Az elnökhelyettes szerint nem "jódolgukban" trükköznek a szerződésekkel a kisebb cégek, hanem azért mert a kormány háttértámogatásának hiányában nem tudnak megélni, így a BKIK szakmai véleménye szerint retorziók helyett inkább az ösztönzéssel kellene foglalkozni különös tekintettel a kkv-k gazdasági ösztönzésére, hiszen ez a vállalkozói szféra jelenti a legnagyobb foglalkoztatói réteget. További megszorításukkal pedig félő, hogy egyre több munkavállaló veszítheti el állását.

A kamara ugyanakkor hangsúlyozza, hogy egyetért a kormány szigorítási törekvéseivel a láthatatlan jövedelmek "kifehérítése" kapcsán, de a felmerülő visszaélések miatt felmerülő teljes vállalkozói szféra elítélését elfogadhatatlannak tartják. Szakmai véleményük szerint a tűzoltás jellegű intézkedések szükségesek ugyan, de a hatásvizsgálatok nélküli, kapkodó lépések az egész gazdaságra és a társadalomra is negatívan fognak hatni.

A közleményükben megjelent magyarázatukban azt prognosztizálják, hogy a vállalkozások bevételének csökkenésével a gazdasági növekedés is lelassul, amely a vásárlóerő mérséklődésével jár. Az így veszteségessé váló illetve jelenleg is veszteséges mintegy 400.000 cég bezárni kényszerül megszűntetve ezzel a munkahelyeket is. Bevételek híján a kisebb cégek fejlesztési beruházásainak meghiúsulásával pedig még az uniós támogatások lehetőségétől is elesik a kkv-szektor. Csökkenni fog a versenyképesség aminek következtében az állami megtakarítások is apadni fognak lévén, hogy a foglalkoztatottak és munkáltatók a növekvő adó és járulékterheket képtelenek lesznek befizetni.

Munkaerő-piaci csőd a jelenlegi nyugdíj- és oktatási rendszer
A BKIK ugyanilyen komplex gazdasági hatásokra hivatkozva a VOSZ-hoz hasonlóan elfogadhatatlannak tartja, hogy "a társadalom kevesebb mint 4 millió tagja tart el több mint 3 millió nyugdíjast". Ezért szükségesnek tartják a nyugdíjkorhatár emelését, mint ahogyan szerintük azt is mindenképpen orvosolni kéne, hogy "Magyarországon átlagosan 52 éves korban kerülnek nyugállományba az emberek, könnyen hozzá lehet jutni a korkedvezményt és leszázalékolást igazoló papírokhoz". Az ilyen irreális foglalkoztatási szerkezetben mindenfajta szerkezet-átalakítási projekt előtt a munkanélküliség valós mértékét kéne feltárni, azt jelentősen csökkenteni, a feketemunkát visszaszorítani és csak azután jöhetnének a komolyabb, átgondolt munkaerő-piaci, gazdasági lépések.

A VOSZ és a BKIK szakmai meglátása szerint elfogadhatatlan az a tény is, hogy példának okáért jelenleg Magyarországon "a szakképzett fizikai munkás hiánycikk az országban, míg jogászból 20-25 százalékos a túlképzés". Az oktatás munkaerő-piaci harmonizációját ők a képzési rendszer sokkal alaposabb kidolgozásában látnák megvalósíthatónak, de véleményük szerint a keresleti-kínálati viszonyok ismeretében kizárólag egy a gazdasági szerkezetnek megfelelő, hosszú távú oktatási szerkezetátalakításnak lenne létjogosultsága.

Kritikus EVA, optimális közszféra-leépítés
Mindezeken kívül a részletes állásfoglalásban az iparkamara elnöksége élesen bírálta az EVA idei tervezett módosítását, mert "a minimálbér kétszerese után számfejtendő munkaadói járulék bevezetése nem alkalmas a fekete foglalkoztatás visszaszorítására", ráadásul súlyosan sérti a kiszámíthatóság és a jogbiztonság elvét. Elismerik ugyanakkor, hogy a költségvetés érdekében az állami bevételekre és megnövelt adóterhekre szükség van, ám véleményük szerint sokkal átgondoltabb, áttekinthetőbb formában kéne alkalmazni azokat.

Mint azt állásfoglalásukban elmondták, "rossz megoldásnak tartjuk, hogy a társadalom valamennyi rétegét érintő egyensúlyi program kapkodó módon, zárt ajtók mögött, szűk körben, a társadalom, az érdekképviseleti és kamarai vélemények kizárásával készült". Álláspontjuk szerint ugyanis a kormány egyértelműen a munkaerőpiac, a munkavállalók és a munkaadók terheit növeli, miközben olyan bevétel-teremtő lehetőségeket, mint például a közlekedés tarifarendszerének szociális alapú átdolgozását, vagy az irreálisan magas gyógyszer-ártámogatást nem vizsgálják meg és nem is módosítják.

Ami a támogatott szempontokat illeti, a BKIK üdvözölte a kormány állami, önkormányzati, egészségügyi és oktatási reformját, a közigazgatás szerkezetének átláthatóbbá tételét, ahogyan jó megoldásnak tartják a bürokrácia visszaszorítására bevezetésre kerülő ún. "egyablakos" ügyintézési tervet is.

Józan gondolkodással a böjt is más lenne
Nehezményezik ugyanakkor, hogy a jövőbeni súlyos gazdasági és munkaerő-piaci következmények eshetőségére való tekintettel sem hajlandó a kormány nyílt lapokkal kommunikálni a szakszervezetekkel és a társadalommal. Mint mondják, "mindenki könnyebben nyitná ki a pénztárcáját, ha a reformintézkedések hatásait nyíltan közölnék a társadalommal, illetve tisztáznák, mikor lesznek láthatóak a mostani böjt eredményei".

Mint ismeretes a VOSZ még kedden hozta nyilvánosságra szakmai állásfoglalását, amely a BKIK most közzétett állásfoglalásával nagymértékben megegyezik. Az egyezőség kapcsán a BKIK elnökhelyettese úgy nyilatkozott, hogy "aki józanul gondolkodik, nem is juthat más következtetésekre". Bár egyelőre még nem történt szakmai egyeztetés a kamara és a szövetség között, Vadász György utalt rá, hogy a foglalkoztatási és gazdasági helyzet normalizálódása érdekében hasznosnak tartaná az összefogást.



Az mfor.hu értesülései nyomán