Budapest Calling - A folyamatos tanulás már elvárás

A kialakult globális áru- és munkaerőpiac teljesen átalakította a cégek szervezeti felépítését és folyamatait: a szervezetek egyre kevesebb szintből állnak, a munkakörök, funkciók nem egy-egy emberhez, hanem csoportokhoz rendelődnek, és növekszik az oldalirányú mozgás. A versenyképesség javításáért a munkaadóknak is új eszközökhöz kell nyúlniuk.

Megerősödtek az alternatív foglalkoztatási formák, például a munkaerő-kölcsönzés, illetve egyre több esetben választják a cégek azt a megoldást, hogy egy egész osztályt kiszerveznek. A vállalati struktúrákból kikerült feladatköröket a nagyobb vállalatok az olcsóbb munkaerő miatt akár más országba is költöztethetik. Az outsourcing leggyakoribb terepe az ügyfélszolgálat és az értékesítés.

Az ügyfélkapcsolat fontossága az elmúlt években jelentősen megnőtt. Korábban csak a költségelőnyöket nézték a cégek, viszont mára felértékelődött a call centerek által nyújtott ügyfél-kommunikációs lehetőség. Ma már általános gyakorlat, hogy gondosan kiválasztott szakembereket alkalmaznak a call centerekben, és a legújabb IT és HR megoldásokkal támogatják őket.

A hazai call center ipar különösen erős, több mint 50 ezer embert foglalkoztat, ez a gazdaság egyik legdinamikusabban fejlődő területe. Komoly szolgáltatói bázis épült ki a magyar ügyfélkiszolgálás mögé: call center szolgáltatók, tanácsadók, tréningspecialisták és munkaerő-kölcsönző vállalatok, az IT technológia beszállítói, létesítményfejlesztők, az irodai berendezések gyártói. Ezek a szereplők november 23-24-én, a Budapest Calling szakkiállításon is bemutatják, hogy mitől versenyképes nemzetközi szinten a hazai ügyfélkiszolgálás.

A kialakult új struktúrák a munkavállalókkal és munkaadókkal szemben újfajta elvárásokat támasztanak.

"Az atipikus foglalkoztatás hozzájárul a versenyképességhez, csökkentheti a tartósan munkanélküliek számát, és a speciális élethelyzetben lévő munkavállalóknak is segíthet a munkaerőpiacra való belépésben." - mondja Vég Ottó, az Adecco Magyarország ügyvezető igazgatója.

"Hazánkban is több mint tíz éve létezik a munkaerő-kölcsönzés, és egyre több embert alkalmaznak ilyen formában a cégek. A tőlünk kölcsönzött munkavállalói létszám a nyár végére elérte az ötezer főt. Úgy érezzük, hogy még nagy a növekedési tartalék ezen a területen, ezért szeretnénk, hogy minél több döntéshozó megismerje szolgáltatásainkat. Erre remek alkalom a Budapest Calling."

A gyorsan változó munkaerő-piaci körülményekhez a munkavállalóknak is alkalmazkodniuk kell, tudniuk kell a különböző munkakörök között váltani. Az informatikai tudás, a nyelvismeret és a kommunikációs készség elengedhetetlen, hogy a különböző munkakörök saját rendszereit és folyamait minél gyorsabban megtanulhassák. A felnőttkorban vállalt tanulás egyre gyakrabban a munkahely megtartásának is feltétele.

Az információ szabad áramlásával csökken a technológiai különbség a gazdaságban versengő cégek között. Ennek a folyamatnak a következménye az, hogy felértékelődik a munkaerő: mindinkább a humán erőforrás minősége dönti el, hogy ki nyeri meg a versenyt. A fiatal munkavállalók nagy előnye, hogy jól kiismerik magukat a legújabb technológiában és már a globalizált világban nőttek fel. Folyamatosan nagy mennyiségű információ veszi körbe őket, ami felkészíti őket a folyamatos tanulásra.

"A 90-es években születettek - az úgynevezett Y generáció tagjai - számítógépekkel együtt nőttek fel, igen gyakorlatiasak, és remekül eligazodnak az interneten. A párhuzamosan végzett tevékenységek miatt a munka és a magánélet határvonala elmosódik bennük, emiatt a munkát is élvezni akarják, és nehezen viselik az őket korlátozó szabályokat, a hierarchikus rendszereket. Tisztában vannak azzal, hogy mit szeretnének elérni, és nagyon tudatosan dolgoznak a saját célkitűzéseikért." - mondja Bacher János, a GfK Hungária kutatási igazgatója.

Már a felsőoktatásban vadásznak a tehetséges hallgatókra a vállalatok: állásbörzéket szerveznek, ösztöndíjakat alapítanak, részt vesznek az egyetemek gyakorlati képzéseiben, szakmai versenyeket rendeznek és az oktatókkal is megpróbálnak minél jobb viszonyt kialakítani - hátha segítenek a legjobb képességű hallgatók megkeresésében.

"Nyugaton az elitegyetemek - a valódi elitegyetemekre gondolok - és a munkaerőpiac közötti együttműködés példaértékű. Gyakran a vállalatok által is támogatott, piaci igényeket kiszolgáló képzések garantálják a diplomások elhelyezkedését, ráadásul a munkáltatók busásan meg is fizetik a neves alma materekről kikerülteket - egy harvardi, stanfordi vagy princetoni papír akár tízszeres szorzót is jelenthet a bértárgyalásnál. A munkáltatók most BA-MA diplomával rendelkező szakértelmiségiek helyett szakembereket keresnek. A Corvinus által indított másoddiplomás képzések ezt a piaci igényt szolgálják ki, sőt gyakran elébe is mennek. A tavaly akkreditált ügyfélkapcsolati szakképzésünkkel is éppen erre törekszünk." - mondja Gáspár Pál Péter, a Budapesti Corvinus Egyetem Közgazdasági Továbbképző Intézetének igazgatója.