Döntések elé állítja a vállalatokat a kötelező béremelés

A kormány megszünteti az Országos Érdekegyeztető Tanácsot (OÉT), amely közel húsz éven keresztül működött. Az persze kérdés, mi értelme lenne az OÉT-nek, ha a kormány - egy zárószavazásra váró törvény alapján - előírja a cégeknek, mekkora elvárt béremelést kell adniuk a munkavállalóiknak.

Ha a válság hatására egy vállalat csak úgy tudja megőrizni a munkahelyeket, hogy csökkenti a fizetéseket, akkor ezt a jövő évtől nem teheti meg anélkül, hogy másokkal szemben versenyhátrányba ne kerüljön? Ha egy cég bértámogatást kér a munkahelyek megőrzéséhez, akkor előtte fizetésemelést kell adnia a munkavállalóknak? Ha nem képes kitermelni a törvény által szabott, kötelező emelést, akkor küldjön el dolgozókat, majd munkaerő-kölcsönzés keretében alkalmazzon új embereket? Ha a legjobban teljesítő dolgozóit extra béremeléssel akarja motiválni, a gyengén teljesítőket pedig nem tudja és akarja "díjazni", akkor ezt sem teheti meg? A legnagyobb kompenzációs felmérést végző tanácsadó cégek egyetértenek abban, hogy a vállalati béremeléseket leginkább az egyéni és a vállalati teljesítmény befolyásolja - akkor ezek mostantól nem számítanak?

Világgazdaság