Drasztikus megszorítások: megszavazták a bér- és nyugdíjcsökkentést

A kormánynak nehezen, de sikerült megszereznie a 300 képviselőből 153-nak a támogatását, miközben a koalíciós pártok több lázadó tagja elutasította a terveket, és ezért hét képviselőt azonnal ki is zártak a pártjából.

A szavazás előtt rendőrségi adatok szerint mintegy 100 ezren tüntettek az újabb megszorító intézkedések ellen a parlamentnél. Az este békésen indult megmozdulás később ezúttal is erőszakos cselekményekbe torkollott. A tüntetők egy része megpróbálta áttörni a teljes készültségbe helyezett rendőrök kordonját, benzines palackokat és köveket dobtak a rendfenntartókra, akik könnygázt és vízágyúkat vetettek be, megpróbálva féken tartani a tömeget. A békés tüntetők emiatt tömegesen hagyták ott a belvárosi Szintagma teret, de így is mintegy 70 ezren várták meg a szavazást. A tüntetés során lángba borult egy rendőrségi épület és egy árusító pavilon is.

A szükségprogram 2014 végéig 13,5 milliárd euróval csökkenti a költségvetés terheit, 2016 végéig azonban további 3,4 milliárd eurót kell megtakarítani. A csomag elfogadása a legfontosabb előfeltétele volt a nemzetközi hitelezőkkel való megállapodásnak, és a második, 130 milliárd eurós mentőcsomag 31,5 milliárd eurós részlete folyósításának. E nélkül a görög állam már novemberben fizetésképtelenné válna.

A nyugdíjkifizetések összege összességében 4,8 milliárd euróval csökken. Az 1000 eurót meghaladó nyugdíjakat 5-15 százalék közötti mértékben csökkentik, eltörlik a 400 eurós "karácsonyi ajándékot" és a nyugdíjkorhatár 65-ről 67 évre emelkedik. A szakszervezetek szerint az intézkedések átlagban évi 2000 eurót faragnak le a nyugdíjasok jövedelméből.

Az állami alkalmazottak esetében is megszűnik a 400 eurós karácsonyi juttatás és a szabadságpénz. A béreket és fizetéseket az esetek többségében 6-20 százalékkal leszállítják. 2012 végéig 2000 állami alkalmazottat küldenek idő előtt nyugdíjba, ők a nyugdíjkorhatár eléréséig utolsó fizetésük 60 százalékát kapják.

A közüzemek és közszolgálati intézmények dolgozóinak fizetését az állami alkalmazottak fizetéséhez igazítják, ami - szintén a szakszervezetek számítása szerint - 30 százalékos jövedelemcsökkenést jelent.

A végkielégítéseket és a felmondási időt csökkentik. A munkáltatóknak jogukban áll majd minden egyes munkavállalóval külön munkaszerződést kötni, ezzel gyakorlatilag kikerülhetők a kollektív bértárgyalások.

Az egészségügyben 1,5 milliárd eurót kell megtakarítani. Többek közt csökkentik a gyógyszerár-támogatást, sok kórházat megszüntetnek, másokat összevonnak. Megszűnik a gyermekek után járó családi pótlék azoknak a családoknak az esetében, amelyeknek éves jövedelme meghaladja a 18 000 eurót.

A görög gazdaság ötödik éve van recesszióban. A hazai össztermék (GDP) azóta 20 százalékkal csökkent, a munkanélküliség meghaladja a 25 százalékot és az üzleti csődök száma rekordot döntött. A segélyprogramok fejében követelt megszorító intézkedések elmélyítették a recessziót és a befizetések csökkenése miatt a kormánynak egyre többet kellett költenie a szociális biztonsági rendszerekre.

Az euróövezeti pénzügyminiszterek várhatóan november 12-én döntenek a 31,5 milliárd euró folyósításáról, miután megismerték az EU, az IMF és az Európai Központi Bank szakértői hármasának jelentését a görög gazdaság állapotáról és a különböző szükségintézkedések végrehajtásának állásáról.