Megéri a görögöknek a hatnapos munkahét bevezetése?

A fejlett gazdaságokban a technológiai, digitális fejlődés nyomán egyre több helyen kísérleteznek a rövidebb munkahéttel, lecsökkentve a heti öt nap munkát négyre. Látszólag ezzel a nemzetközi trenddel ment szembe Görögország, ahol idén július 1-jével lehetővé tették bizonyos munkakörökben a heti hat nap munkavégzést, jelentős plusz juttatások mellett. 

Az OecoNews elemzés összefoglalója szerint gazdasági szempontból szólnak érvek a heti munkaidő növelése mellett. Az idősödő társadalom miatt csökken a munkaerőbázis, mely több fejlett országot is érint. A munkaerőhiány és a szakemberek hiánya egyre nagyobb gondot jelent Görögországban is. Továbbá, ha az emberek többet dolgoznak, több jövedelemre tesznek szert, mely fellendítheti a fogyasztást, illetve növelheti a lakosság megtakarítását, ezáltal a gazdasági sokkoknak való ellenálló-képességét. Mindezek pedig ösztönözhetik a gazdasági növekedést is. Ráadásul a több munkával, több fogyasztással az állami bevételek is emelkedhetnek. Görögországban továbbá fontos szempont volt a hatnapos munkahét lehetőségének megteremtésekor, hogy ezáltal kezeljék a korábban ki nem fizetett túlórák esetét, illetve visszaszorítsák a fekete foglalkoztatást.

Ugyanakkor káros munkaerőpiaci, gazdasági hatásai is vannak a heti több munkaórának. Felborul a munkavállalóknak a munka és magánélet közti egyensúlya: kihathat a több munkaóra a munkavállaló egészségi állapotára, több stressz éri őket. A kiégés valószínűsége is nagyobb. Mindez a munkavállaló munkahelyi teljesítményére is negatívan hat, csökkenhet a termelékenysége, kevésbé lesz motivált, elkötelezett és elégedett. A termelékenység csökkenése mellett több hiányzáshoz és nagyobb fluktuációhoz is vezethet.

Összességében több nemzetközi kutatás is bizonyítja, hogy a rövidebb munkahetek és a kiegyensúlyozottabb életmód hozzájárul a munkavállalók nagyobb elégedettségéhez, jobb egészségi állapotához és így végső soron nagyobb termelékenységéhez.

fotó: freepik