Egészségtelenek a magyar munkahelyek

Egy 2004-es felmérés szerint Németországban a negyvenmillió munkavállalóból tizenhét millióan végeznek ülőmunkát, mely durván negyvenkét százalékot jelent, Svédországban még ennél is több (ötvenöt százalék) az ülő munkát végzők aránya, és évről-évre nő. Magyarországon hasonló számokkal találkozunk, és ehhez még hozzáadódik az autóban utazással, odahaza számítógépezéssel, televízió-nézéssel ülőhelyzetben eltöltött idő – hazánk világviszonylatban is dobogós az egy főre eső televíziózással eltöltött órák számában. Az ülő ember, homo sedens igényeihez kell alakítani a munkahelyeket.

Maradandó egészségkárosodás

A napi átlagos tizenkét órás ülő testtartás hosszú távon vérkeringési zavarokhoz vezet, az izmok elfáradnak, a csigolyák szenvedik el a legnagyobb terhelést Mindennek következtében egészgégkárosodás léphet fel, mely elsősorban a vázizomzatot, a nyakat, a derekat, a kart érinti, míg repetitíven végzett gépelési munka a csuklót, az ujjakat teszi tönkre. Gyakori a látásromlás és előfordulhatnak pszichés zavarok is. A panaszok többsége csak sok éves távlatban jelentkezik, de ha kialakultak a bántalmak, akkor többségük nem rehabilitálható.

Az ülőmunka okozta károsodások előretörését Nyugat-Európában már az egészségügyi statisztikák is jelzik: a német egészségbiztosítási pénztár adatai szerint a megbetegedések majdnem háromnegyedét izom- és csontváz-megbetegedések adják, Svédországban ez az arány hetven százalék.

A magyarokat nem érdekli

Mivel a magyar munkaerőpiac alakulása a nyugat-európai folyamatokat követi, megjósolható, hogy a magyar munkavállalók egészségi állapota a jövőben a fent vázolt irányba mozdul el. Magyarországon nem alakult ki az egészségtudatos magatartás, és ez alól a munkahely sem kivétel - mondta el a FigyelőNetnek Antalovits Miklós, a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) Ergonómia és Pszichológia Tanszék tanszékvezetője, egyetemi tanár. Véleménye szerint a megfelelő munkakörülmények kialakítását, az ergonómiai értékeket tudatosan kell fenntartani. A modern vállalatok jellemzője, hogy ha a környezet megtervezésre gondot fordítanak is, a karbantartásra, tisztításra nem. Az irodai környezetben például gyakorta előforduló probléma a rosszul beállított klíma. Az erős, túl intenzíven kiáramló levegő hatására, az egyébként gondosan megtervezett irodát a munkatársak átrendezik, és ezzel többnyire az egész munkakörnyezetet tönkreteszik. Így rossz szögből érkezik a fény a monitorra, a képernyő rossz szögben áll az asztalon.

A zsúfolt iroda sem ismeretlen Magyarországon. A nyugat-európai egy személyre jutó terület átlagosan nyolc-tizenkét négyzetméter, ez nálunk sokszor mindössze négy, de nem ritka a három négyzetméter sem. A magyar dolgozók ráadásul előszeretettel pakolják tele bútorokkal, szekrényekkel az irodát, tovább szűkítve a teret. A modern, egy légterű irodák jól átláthatóak, hatékonyak is, de ergonómiai szempontból nem jók, a dolgozóknak nincs privát szférája.

Kié a felelősség?

A BME professzora úgy véli, a felelősség közös: tervezőknek, gyártóknak, kivitelezőknek, munkavállalóknak, a vállalati döntéshozóknak, a HR-eseknek, a bútorgyártóknak egyaránt tenni kell az egészséges munkakörnyezet érdekében. Emellett meg kell teremteni a jogi kereteket is, hogy a munkahelyeket ellenőrizni lehessen, és az egészségtelen munkakörülményeket számon lehessen kérni a cégen.

Több nyugat-európai országban olyan komolyan veszik a munkahelyek ergonómiáját, hogy azokban az esetekben, ahol kimutatható, hogy az egészségkárosodás a nem megfelelő munkakörülmények következtében alakult ki, kártérítésre kötelezik a cégeket, hangsúlyozta Antalovits Miklós. A hetvenes évektől jelentek meg Európában a munkavédelmi törvények, melyek többek között a cégek számára kockázatelemzést ír elő a munkahelyekkel kapcsolatban.

Nagy felelősség nyugszik az érdekvédelmi szervezeteken, akik itthon nem tesznek semmit. Emellett tudatosítani is kell a munkavállalókban az ergonómiai értékek fontosságát, a magyarok ugyanis ezekkel nincsenek tisztában. Antalovits ezzel együtt úgy véli, a cégnek is érdeke beruházni, a jobb környezetben ugyanis hatékonyabb a munkavégzés, kevesebb a hiányzás, jobb a légkör; a befektetés megtérül. A bútorgyártó cégek versenye miatt az ergonómiai szempontból előnyös bútordarabok beszerzése nem okoz gondot, a gyárak keresik a dolgozók kegyeit, mindig új ergonómiai szolgáltatások jelennek meg.