Egyelőre még csak főnöki engedéllyel sziesztázhatunk

A műszaki megoldások mellett (légkondicionálás, ventilátor) például rugalmas munkaidőbeosztással lehet elkerülni, hogy az arra alkalmatlan környezetben az alkalmazottak a legmelegebb órákban dolgozzanak, legyen az a szabadban vagy zárt helyen. Például ilyen egy nem klimatizált irodahelyiség, ahol nem tudják biztosítani a helyi hűtést vagy a megfelelő szellőztetést.

A főnök dönt a sziesztáról

A rugalmas munkaidő jelentheti azt is, hogy bevezetik a délutáni hivatalos pihenőidőt, a sziesztát, amit korábbi kezdéssel vagy a munka későbbi befejezésével válthatnak ki. Viszont bizonyos foglalkozások esetében, amikor a munkavállaló folyamatos jelenléte szükséges (például az orvosoknál), ez nem járható út. Ilyenkor speciális munkaidőszervezéssel oldható meg, hogy az alkalmazottak gyakrabban váltsák egymást.

Szieszta: áldás vagy átok?

Míg Európában még fehér hollónak számít, Japánban már beiktatták a munkarendbe a déli pihenést, az Egyesült Államokban pedig egyes munkahelyen alvótermek várják a dolgozókat. (A napközbeni pihenést az 5-15 perces minialvás is jelentheti - székben ülve, esetleg az íróasztalra borulva). Franciaországban jelenleg egy kormányzati program keretében vizsgálják a munkahelyi szieszta jelentőségét. A spanyol kormány azonban két éve hatályon kívül helyezte a hagyományos sziesztát a hivatalokban és az állami cégeknél. A kormány reményei szerint előbb vagy utóbb a magáncégek is követik az állami hivatalok példáját. Úgy vélik, a lépés növelheti a termelékenységet, ami lényegesen elmarad a nyugat-európai átlagtól. Igaz, a kutatások nem mutattak ki egyértelmű összefüggést a sziesztázás és a gazdasági termelékenység között. A munkavédelmi törvény értelmében a mindenkori munkáltató hatásköre (és kötelessége) eldönteni, milyen módon oldja meg a munkavégzésre alkalmas feltételek biztosítását. A postások és a közterületfenntartók például már át is tértek a rugalmas munkaidőre. Ha azonban másképp nem megy, végső esetben át is lehet helyezni a munkavégzés helyszínét.

Emellett a munkavállalók együttműködésére is szükség van, hogy megfelelően védekezni lehessen az emberi szervezet számára megterhelést jelentő tartósan magas hőmérséklet ellen. A vonatkozó rendelet ugyanis hiába írja elő a megfelelő védőitalt, ha azt nem isszák vagy nem elegendő mennyiségben - magyarázta kérdésünkre Dr. Felszeghi Sára.

A foglalkoztatás-egészségügyi főorvos szerint a munkavédelmi rendeletek alapvetően azokat a helyzeteket szabályozzák, amelyeknél a munkafolyamat következménye a magas hőmérséklet, például a kohászatban. Más a helyzet azonban, amikor az időjárás szól közbe, bár ekkor is a munkaadónak kell biztosítania a megfelelő feltételeket.

Ivóvizet félóránként

Ha a munkahelyi hőmérséklet meghaladja a 24 Celsius-fokot, félóránként ivóvizet kell biztosítani a dolgozóknak. Melegben végzett munkánál a hőmérséklet növekedésével emelkedik az egy órán belüli pihenőidő aránya, amit tilos összevonni, azaz minden órában külön-külön kell kiadni.

A szabadban nehéz fizikai munkát végzők esetében pedig 31 Celsius-fokos hőmérsékletnél negyed óra munkára már háromnegyed óra pihenés jár.

A megfelelő feltételek meglétének ellenőrzése a foglalkozás-egészségügyi szakorvosok és az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) szakembereinek feladata.

Egyelőre nem lesz szieszta-rendelet

A munkaadókra nézve kötelező érvényű délutáni sziesztát csak törvénymódosítással lehetne bevezetni, de a szociális és munkaügyi tárca tájékoztatása szerint ezt egyelőre nem tervezik.

2003-ban az akkori Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium, az Országos Munkavédelmi Felügyelet és az ÁNTSZ szakemberei között tárgyalások kezdődtek arról, miként módosítsák az időjárásnak megfelelően a munkafeltételeket. Ekkor felvetődött a szieszta lehetősége is. A megbeszélések során azonban elsősorban a szabadban és a veszélyes helyen dolgozók helyzetét vizsgálták.

Az intézményvezetők szerint ugyanis az irodai dolgozók jobban védve vannak a melegtől, hiszen a fővárosban és a vidéki nagyvárosokban sok irodában már van légkondicionáló. A munkahelyek többségét biztosító kis- és középvállalatok irodáinak klimatizáltsága viszont messze elmarad az európai átlagtól.

Az orvos-meteorológusok ezzel szemben úgy vélik: a rekkenő hőségben a déli pihenőórák bevezetése nagyon is indokolt. Ilyenkor ugyanis az emberi szervezet teljes energiája a hűtésre fordítódik, ezért dekoncentráltság, pontatlanság jellemző a munkára. A nyílt terepen dolgozók esetében pedig a hőmegterhelés még fokozottabb, ami miatt nő a balesetveszély.

Miért előnyös a szieszta?

A melegtől az irodában dolgozók is ingerültek és bágyadtak lesznek, így csökken hatékonyságuk. Kutatók szerint viszont egy délutáni pihenő jobban élénkít, mint a kávé. A szieszta nem csak a szellemi mélypontokat hidalja át, hanem javítja a koncentráló- és emlékezőképességet, pozitívan hat a motivációra és csökkenti a hibaszázalékot. Emellett növeli a kreativitást és a teljesítőképességet, valamint javítja a kedélyállapotot és a problémamegoldó képességet.

Annak idején a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) által négy évvel ezelőtt felkért szakértőcsoport is javasolta a déli pihenőidő bevezethetőségének vizsgálatát, de a beadvánnyal parlamenti szinten sem foglalkozott még senki.

Dr. Felszeghi Sára szerint a legnagyobb veszély, ami a tartósan magas hőmérsékletnek kitett szervezetet éri, a kiszáradás és az emiatt fellépő keringési zavar. Tünetek: szaporább légzés, sápadtság, fejfájás, izomgörcs, súlyos esetekben pedig hőguta. Ezért a legfontosabb a megfelelő folyadékpótlás, valamint biztosítani kell a szellőztetést és a gyakoribb szüneteket, sőt akár a zuhanyozás lehetőségét is a munkahelyen.