Egyre többen tanulnak hiányszakmát

A szakképzetlenek közé sorolják a legfeljebb nyolc általánost és a gimnáziumot végzett álláskeresőket is, tehát azokat az embereket, akiknek nincs "szakma a kezükben". Az ÁFSZ aktív foglalkoztatási eszközeit - például munkaerő-piaci képzést - májusban 34 200-an vették igénybe, 2 százalékkal kevesebben, mint az előző hónapban, és feleannyian, mint az előző év azonos időszakában. Ez a csökkenés meglepő, hiszen azt hihetnénk, hogy a válság miatt megnőtt ezekre az igény.

A legutóbbi adatok azt mutatják, hogy az ÁFSZ égisze alatt ezeknek az embereknek a 41 százaléka, 14 ezer ember tanul valamilyen támogatott szakmát. A Dél-Dunántúlon vannak a legtöbben: az összes résztvevő több mint fele döntött úgy, hogy továbbképzi magát. Nem volt azonban túlságosan népszerű az oktatás Közép-Dunántúl és Észak-Magyarország régiókban, az érintett munkanélkülieknek csak a negyede ült vissza az iskolapadba.

A hiányszakmákat preferálják

Sumné Galambos Mária, a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal (FSZH) képzési főosztályának főosztályvezető-helyettese az FN.hu-nak elmondta, hogy arra ösztönözték mind a munkaügyi, mind pedig a regionális képzőközpontokat, hogy azokat a szakmai képzéseket szerepeltessék a kínálatukban, amelyek az adott régióban hiányszakmának számítanak. Erre azért van szükség, hogy a tartósan munkanélkülieknek nagyobb esélyük legyen az elhelyezkedésre. "Az intézmények vezetőivel folyamatosan elemezzük az eltelt időszak képzési tevékenységét, különös tekintettel a regionális munkaerő-piaci folyamatokra, s amennyiben szükséges, kezdeményezzük a képzési kínálatok módosítását" - tette hozzá.

A regionális munkaügyi központokat felkereső álláskeresőknek képzési támogatás akkor adható, ha az oktatást a kirendeltség ajánlotta fel, vagy a megkezdése előtt azzal egyetértett. A támogatás megítélésekor az összes körülményt megvizsgálják, figyelembe veszik a jelentkező munkaerő-piaci helyzetét, a tanfolyam időtartamát, illetve a források meglétét.

Elsősorban a jegyzéken szereplő - azaz ajánlott - képzéseket támogatják, ám ha az álláskereső szívesebben tanulna valami mást, akkor az ügyintéző megvizsgálja az adott szakképesítés megszerzése utáni elhelyezkedési lehetőségeket is.

Ápolók és forgácsolók lennének

Az ügyfél az érdeklődésének megfelelő képzés kiválasztásához a kirendeltségeken dolgozó pályaválasztási és munkavállalási tanácsadó segítségét is igénybe veheti. Ezt a beszélgetést a pályakezdő fiataloknak elég gyakran, az idősebb érdeklődőknek viszont ritkábban - általában az önismeret hiányában - javasolják.
A támogatott munkaerő-piaci képzésben részt vevők 40,3 százaléka OKJ-s (az Országos Képzési Jegyzékben szereplő) szakmát sajátított el, a többiek tréningeken vettek részt, álláskeresési ismereteket, alapkompetenciát sajátítottak el, illetve valamilyen nyelvet tanultak. A kiképzettek közel fele a 19-34 éves korosztályhoz tartozott. Egyharmaduknak csak általános iskolai végzettsége volt, közel 5 százalékuk pedig nem fejezte be a nyolcadik osztályt sem.

A képzés szakmastruktúrájának változása az előző egy-két év tendenciáit tükrözi. Népszerűbbek lettek a termelő ágazatokban használható szakmák: a képzésben részt vevők is rájöttek, hogy olyan szakmát érdemes kitanulni, amelyekre a munkáltatóknak szükségük van. Így ma már a szociális gondozói, az ápolói és a fémipari szakmák (CNC, illetve hegesztő) iránt érdeklődnek a legtöbben, és a kereskedelmi képzésekre is többen jelentkeznek. A fiatalok körében a nyelvoktatás hódít. A szolgáltató szektor szakmái viszont már jóval kevesebb embert érdekelnek.