Egységes BKV-sztrájk lehet februárban

Nemes Gábor, a BKV buszos (összefoglaló nevükön a gumikerekes) szakszervezeteinek nevében elmondta, hogy mára bebizonyosodott: nem létezik semmilyen kormányhatározat, amely azt rögzítené, hogy az állam 30 milliárd forintot juttat a közlekedési cégnek, úgy, hogy a fővárossal közösen létrehoznának egy úgynevezett elővárosi közlekedési vállalatot, amelybe az egyik fél a pénzzel, a másik pedig a HÉV-vel szállna be. Pedig a szakszervezetek december 17-én az állami garanciavállalás hatására mondtak le a sztrájkról - tette hozzá.

A Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének szóvivője hangsúlyozta: a szakszervezetek a jövő hét elejére döntenek arról, hogy a nyomásgyakorlásnak pontosan milyen eszközéhez folyamodjanak céljaik elérése érdekében. Nemes Gábor szerint az is világossá vált a cég vezetőségével folytatott csütörtöki konzultáción, hogy veszélybe került az előzetesen megígért ezer autóbusz beszerzése is, hiszen a 30 milliárd forint a cég rövid távú működését biztosította volna, amely garanciát jelenthetne a járműpark fiatalítására. A szóvivő szólt arról is, hogy szeretnék elérni: a HÉV maradjon a BKV többségi tulajdonában a kiszervezés után, mert az üzletág teljes tulajdonjogáról való lemondás azt jelentheti, hogy a busz-ágazat lehet a következő, amelytől megválik a közlekedési cég.

Különböző a célokért sztrájkolnának

Gulyás Attila, a vállalat kötöttpályás szakszervezeteinek nevében úgy nyilatkozott, hogy "nem elképzelhetetlen a nyomásgyakorlás azonos időben történő megtartása a cégnél működő többi szakszervezettel". A szakszervezeti vezető kijelentette: a sztrájk időpontja lehet közös, de nem ugyanazokért a célokért: ők nem az állami finanszírozás elmaradása miatt, hanem a HÉV kiszervezése és az ezzel járó esetleges elbocsátások ellen lépnének fel. Gulyás Attila szerint nincs garancia arra, hogy a HÉV kiválásától pozitívvá válik a BKV gazdálkodása. Az viszont bizonyos, hogy egy ilyen lépés mind a BKV, mind a HÉV dolgozóinak gazdasági érdekeit jelentősen sértheti.

Ikvai-Szabó: válság idején célszerűtlen a sztrájk

Ikvai-Szabó Imre (SZDSZ) főpolgármester-helyettes az MTI-nek úgy nyilatkozott: az érdekképviseletek sztrájkhoz való joga vitathatatlan, ám gazdasági válság idején aligha tűnik célszerűnek, az emberek számára megmagyarázhatónak egy ilyen lépés, főként akkor, amikor a BKV és a főváros folyamatosan erőfeszítéseket tesz a cég működési gondjainak rendezésére. Közölte: a cég menedzsmentje, a kormány és a városvezetés tavaly sikeresen lezárt egy fejezetet, az idén pedig újabb egyeztetések kezdődtek, amelyek tartalmát pontosan ismerik a szakszervezetek. "Nem értem, hova ez az előreszaladás", mivel még egy sor munkát el kell végezni - tette hozzá. Rámutatott arra, hogy elhárították a BKV feje fölül az azonnali fenyegetést, s a társaság 2009-es működőképessége biztosított.

A HÉV-vel kapcsolatos szakszervezeti aggályok egy részét a főpolgármester-helyettes is osztja, mivel nincsenek még kész anyagok, számítások. Azt azonban kétli, hogy a sztrájk eszközével előre lehet lépni ez ügyben. "Lelkük rajta, a joguk megvan hozzá, de a lehető leglogikátlanabb és legcélszerűtlenebb eszköznek látom" - fűzte hozzá. Ikvai-Szabó Imre megjegyezte: az az érzése, hogy a szakszervezetek úgy vélik, bizonyos helyekre nem ér el semmilyen gazdasági válság, nem jutnak el a realitások. "Hát sajnos bejutnak. Nyakig ülünk a pácban, anyagi követeléseket nem lehet támasztani" - szögezte le.