Együttműködés a szakképzési rendszer fejlesztésében Szegeden

Nagyon szűk az a mozgástér, amellyel vonzóvá teheti magát egy város a befektetők számára. Ma már egy település versenyképességét alapvetően az határozza meg, milyen szakemberek élnek ott, s mely képzéseknek van meg a biztos iskolai bázisuk - mondta Botka László (MSZP) polgármester a megállapodás aláírásakor. A szegedi közgyűlés döntött arról, hogy a város 13 szakképzőiskolája helyett szeptembertől négy, szakmacsoportonként létrehozott integrált intézmény fog működni. Annak érdekében, hogy a képzési rendszer fejlesztését a gazdaság igényeihez igazítsák, az önkormányzat az intézményekkel kapcsolatos valamennyi döntés előtt kikéri a kamara véleményét - közölte a polgármester.

Botka László tudatta, a CSMKIK szakemberei részt vesznek majd az intézmények és vezetőik értékelésében, a gyakorlati képzőhelyek minősítésében. Az önkormányzat és a kamara együttműködik a különböző beruházási és fejlesztési programokban is. Nemesi Pál, a CSMKIK elnöke elmondta, a hazai szakképzési rendszer egyik legfőbb problémája, hogy a frissen végzett szakembereknek egy-másfél évet el kell tölteniük a gazdálkodó szervezeteknél, amíg önálló munkavégzésre is képesek lesznek. Ezért a kamara munkatársai részt vesznek majd a tananyag átalakításában. Annak érdekében pedig, hogy a legkorszerűbb technológiák naprakészen megjelenjenek az oktatásban, a kamara vállalja a szaktanárok továbbképzését is - tette hozzá. Az elnök szerint a végzett diákok szakmaterületenkénti megoszlása sem felel meg a gazdaság igényeinek. Csongrád megyében például hiány van kőművesből, ács-állványozóból, lakatosból, fémforgácsolóból, CNC-kezelőből, és bizonyos faipari szakmunkásokból, bizonyos területeken pedig a túlképzés jelent problémát.