Minimálbér-emelés: a 14 százalékos terv helyett kisebb emelés jöhet

A Világgazdaságnak Perlusz László, a VOSZ főtitkára nyilatkozott a 2027-es minimálbér-emelés lehetőségeiről. Hangsúlyozta, hogy a hivatalos bértárgyalások még el sem kezdődtek, ezért jelenleg nincs konkrét munkáltatói javaslat az emelés mértékére.

A 2024-ben kötött hároméves bérmegállapodás eredetileg 2025-re 9, 2026-ra 13, 2027-re pedig 14 százalékos minimálbér-emelést irányzott elő. A 2026-os emelést időközben 13-ról 11 százalékra módosították. A megállapodásban szereplő százalékok azonban meghatározott gazdasági feltételek teljesüléséhez kötődtek. Az akkori előrejelzések évente 3,5–4,5 százalékos GDP-növekedéssel számoltak. A három év alatt így több mint 12 százalékos gazdasági bővülést vártak, ám a tényleges növekedés várhatóan még az 5 százalékot sem éri el. Perlusz szerint ezért jelentős korrekcióra van szükség, mert nincs meg az a gazdasági növekedés, amelynek eredményeiből a béremelést finanszírozni lehetne.

Az elemzőintézetek jelenleg 1–2 százalékos idei GDP-növekedést várnak, míg a VOSZ 1–1,5 százalékos bővüléssel számol. A mérséklődő, nagyjából 3 százalékos infláció kedvező fejlemény, de önmagában nem teremt elegendő fedezetet a jelentős béremeléshez. Perlusz szerint ilyen gazdasági környezetben még a kétszámjegyű béremelés is nehezen indokolható, így a 14 százalékos emelés jelenleg messze van a gazdaság teljesítményétől. A hároméves megállapodás ugyanakkor eleve lehetőséget biztosít az újratárgyalásra, ha a meghatározó gazdasági mutatók jelentősen eltérnek az eredeti várakozásoktól. Ha az eltérés meghaladja az egy százalékpontot, a felek felülvizsgálhatják a megállapodást.

A VOSZ főtitkára szerint tehát nem arról van szó, hogy a munkáltatók egyszerűen felmondanák a korábbi megállapodást. A gyenge gazdasági teljesítmény mögött többek között az elhúzódó energiaválság, a kedvezőtlen nemzetközi környezet és a rendkívüli aszály áll. A szakszervezetek ezzel szemben arra hívják fel a figyelmet, hogy a magyar minimálbér továbbra is az Európai Unió egyik legalacsonyabbja, ezért folytatni szeretnék a felzárkóztatást. A munkáltatói oldal szerint azonban az emelésnek összhangban kell lennie a vállalkozások teljesítményével és teherbíró képességével. Perlusz arra figyelmeztetett, hogy ha a bérek gyorsabban nőnek, mint a vállalatok kibocsátása és termelékenysége, annak áremelés, beruházáscsökkentés, létszámleépítés vagy akár cégbezárás lehet a következménye.

Molnár Dániel, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség vezető elemzője szintén arra számít, hogy a 2027-es emelés kisebb lesz a korábban rögzített 14 százaléknál. A végleges összegről az őszi tárgyalások dönthetnek, amelyek egyik legfontosabb vitapontja a garantált bérminimum emelése lehet.

VG