Ekho: a moratórium már csak 10 napig tart

A hivatal egész épületére kiterjedő, váratlan áramszünet miatt részben sötétben tartott tájékoztatón Juhász István felhívta a figyelmet: már csak a parlament munkarendjének ismeretében sem lehet számítani a moratórium meghosszabbítására. A többszöri hosszabbítás miatt végül 2,5 évre nyúlt moratórium alatt az elnökhelyettes szerint elegendő idő volt az átállásra.

Az APEH eddig is vizsgálta az ilyen jogviszonyokat, ám a moratórium miatt nem szedte be az elmaradt adókat, járulékokat, a kiszabott büntetéseket. A színlelt szerződések felderítése azonban ezután súlyponti kérdés lesz. Juhász István szerint a jövőre esedékes tízezer vagyonosodási vizsgálat elvégzése sem okoz majd gondot, belső átcsoportosítással meg tudják oldani.

A színlelt szerződéssel foglalkoztatottak száma Juhász István szerint százezer körül lehet, vagyis túlzóak a mintegy egymillió érintettet emlegető becslések. Ez a mintegy négymillió foglalkoztatotthoz képest nem túl sok, ám nem is kevés - mondta. Magyarországon a szürke, illetve fekete gazdaság mértékét jó 20 százalékra becsülik, ha így van, az emiatti adóhiány az elnökhelyettes szerint akár háromezer milliárd forint is lehet. Úgy véli, ennek azonban csak kis részét okozzák a színlelt szerződések.

2004. január 1. és 2006. május 31. között végzett vizsgálatok eredményeként 143 foglalkoztató tett bejelentést 3291 színlelt szerződésről, közülük 61 előzetes adóvizsgálat alapján, 82 pedig önként. A vizsgált 61 foglalkoztató a bejelentéssel összesen 2,8 milliárd forint adóhiány megfizetése és a jogkövetkezmények (350 millió forint) alól mentesült.
A színlelt szerződések valódi tartalmuk szerint munkaviszonynak minősülnek, tehát adót és járulékokat kellett volna utánuk fizetni. Június végéig azonban moratórium van érvényben, ami azt jelenti, hogy aki addig megszünteti vagy átalakítja ezeket a jogviszonyokat, mentesül a be nem fizetett közterhek és a szankciók alól. Azon cégeknek, amelyeknél már ellenőrzést végzett az APEH és megállapítást tett, július 31-ig be kell jelentenie az adóhivatalnak, hogy megszüntette, illetve átalakította ezeket a szerződéseket, különben a kedvezmény elvész - hívta fel a figyelmet Juhász István. "Önfeljelentésre" nincs szükség, vagyis ha ellenőrzés hiányában is megtette a szükséges intézkedéseket valaki, nem kell bejelentenie.

Ha viszont június 30. után színlelt szerződést talál az adóhatóság (a bizonyítás az APEH dolga), az ellenőrzést kiterjesztik a moratórium időszakára is. Ebben az esetben "bevasalják" a korábban meg nem fizetett közterheket (pl. a foglalkoztató által fizetendő társadalombiztosítási járulékokat, a foglalkoztatott által fizetendő egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot, a magánnyugdíjpénztári tagdíjat, a munkaadói és munkavállalói járulékot, a tételes egészségügyi járulékot, a szakképzési hozzájárulást). A le nem vont személyi jövedelemadó előleg miatt mulasztási bírságot szab ki az adóhatóság.

Ami a szankciókat illeti: az adó késedelmes megfizetése miatt késedelmi pótlékot kell fizetni (a jegybanki alapkamat kétszerese), adóhiány esetén pedig adóbírságot (az adóhiány 50 százaléka), az adóelőleg levonásának, illetve megfizetésének elmulasztása esetén pedig a késedelmi pótlék mellett 50 százalékig terjedő mulasztási bírságot is kiszabnak.

A foglalkoztatottaknál is lehetőség van adóhiány megállapítására - hívta fel a figyelmet az elnökhelyettes. Mivel azonban a foglalkoztatottak sokszor kiszolgáltatott helyzetben vannak, Juhász István jó esélyt lát arra, hogy ha kérik, mentesüljenek a szankciók alól.

Az adózók a színlelt szerződések kapcsán eddig 36 esetben fordultak bírósághoz, 26 per lezárult, 10 még folyamatban van. A lezárult 26 esetből húszban az adóhatóság, négyben az adózó nyert, két eljárás pedig megszűnt (megegyezés született).