Elégedetlenség feszíti a közszolgák lelkét

A Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezete kérdőíves felmérést végez tagsága körében a kormányzat közigazgatási reformprogramjának tapasztalatairól. Úgy látják ugyanis, hogy lefaragták a kormányzati intézkedések a közszolgálat működési költségeit és a létszámot erőltetett ütemben csökkentették. Ezzel szemben a reformértékű lépések elmaradtak.

A közhivatalok dolgozói feszült légkörben végzik munkájukat. Több helyen is megfigyelhető, hogy a hivatalvezetők kihasználják az apparátus tagjainak megrendült biztonságérzetét - fejtette ki Fehér József, az MKKSZ főtitkára a Népszabadságnak.

Elvárják, vagy megkövetelik az etikailag, esetenként jogilag is kifogásolható, vagy akár a közszolgálat politikai és pártsemlegességének tiszteletben tartását figyelmen kívül hagyó utasítások, "megrendelések" végrehajtását - mondta a főtitkár.

Egyre nehezebb helyzetbe hozza a bérbefagyasztás a közigazgatásban dolgozókat. Eközben a szakszervezet meglepve látja, hogy a KSH a közigazgatás kereseti színvonalára, globális bérkiadásaira magasabb átlagszámokat közöl. Valószínűsíthető, hogy a kiugró mértékű illetmények és juttatások egy jól körülhatárolható vezetői, tisztségviselői, felső vezetői körhöz kapcsolhatók - állapították meg a felmérés kérdőívéhez mellékelt levélben.

A szakszervezet vezetése a kormány kommunikációját is kifogásolja, mivel az a strukturális átalakítás és a létszámcsökkentés eredményeit, közkiadásokat mérséklő hatásait sikertörténetnek minősíti, és azt sulykolja az emberekbe, hogy az adófizetők pénzével takarékosabban bánva hatékonyabbá tehető a közigazgatás.

- Mi így látjuk, de a tapasztalatok összefoglaló értékeléséhez tagjaink véleményét is kikérjük, hogy kormányzati tárgyaló partnereink kritikai jelzéseinket ne minősíthessék légből kapott kritikának - mondta Fehér József. Az összegzést február végén várhatóan a kormányzat képviselőivel közösen értékelik.

A Miniszterelnöki Hivatal kormányzati személyügyekért felelős államtitkára a Népszabadságnak minderre úgy reagált, hogy egyetért azzal, hogy önmagában a kevesebb létszámmal nem lesz jobb, csak olcsóbb a közigazgatás, amely jó hír az adófizetőknek. A jobb és hatékonyabb szolgáltatás struktúraváltozásokat, a modern közigazgatás és személyügyi jegyek megjelenését is feltételezi, ehhez azonban idő kell.

Szetey Gábor elismeri, hogy a szemléletváltozás megkövetelése, a kötelező visszajelzés és differenciálás megjelenése rövid távon konfliktusokat okoz. Nemzetközi közigazgatási tapasztalatok alapján azonban biztos abban, hogy hosszabb távon ez jobb teljesítményt eredményez. Azzal viszont nem ért egyet, hogy a valóban reformértékű döntések előkészítésére és végrehajtására nem került sor. Bevezették ugyanis a teljesítményalapú jutalmazást, amelynek továbbfejlesztése most történik. Az államtitkár kiemelte a januártól bevezetésre kerülő a pályáztatást, amelyet az új köztisztviselők kiválasztásánál alkalmaznak majd. A bért pedig a munkakör tényleges tartalmához, illetve az adott tevékenységre a versenyszférában kifizetett jövedelemhez igazítják - hangsúlyozta Szetey Gábor.

A bérbefagyasztásra vonatkozó szakszervezeti utalást Szetey nem tudja értelmezni, hiszen idén öt százalékkal növekszik az illetményalap, és ezáltal a köztisztviselők fizetése. Ettől függetlenül örömmel ül le a szakszervezetek vezetőivel a tárgyalóasztalhoz

Népszabadság