Eltűri a magyar a rossz főnököt

Hazánkban - Nyugat-Európával ellentétben - nem elsősorban a főnök személye miatt mondanak fel a munkavállalók. Az eltávozás három fő oka a fizetés, a környezet és szakmai indokok, mondta el a Menedzsment Fórum kérdésére Balázsy Krisztina, a Grafton vezető tanácsadója.

A hazai dolgozók látszólag toleránsabbak, később szakad el náluk a cérna, mint nyugati társaiknál. Bár a magyar vezetők semmivel sem jobbak, mégis kisebb azoknak az alkalmazottaknak a száma, akik felmondásukat a főnök nem megfelelő személyiségi jegyeivel indokolják.

Ez egyrészt a nagyobb létbizonytalansággal magyarázható, másrészt azzal, hogy a dolgozói öntudat nálunk még kisebb, mint Nyugaton. A cég- és a munkavállalói kultúra szintén nincs még a megfelelő szinten, így sokszor nem tudatosul a munkavállalókban, mi várható el felettesüktől.

Életből vett példa 1.
A munkatársak közötti összetartás nélkülözhetet- len a hatékony munkához és az eredményes piaci jelenléthez, mondta la- punknak Balogh Levente, a Szentkirályi Ásványvíz Kft. ügyvezető igazgatója. Szerinte kulcsfontosságú, hogy az egyes részlegek élére a megfelelő vezetők kerüljenek, akik kompe- tensen tudnak dönteni a személyi kérdésekben is. Természetesen elkerülhe- tetlen, hogy ne adódjon munkahelyi ellentét egy vállalat életében, de megfelelő motivációs eszközökkel - juttatá- sokkal, jól átgondolt prémiumrendszerrel - ezeknek elejét lehet venni, tette hozzá. Sze- rinte egy cégvezető nem engedheti meg, hogy a főnökök és beosztottjaik között tartós feszültség legyen. Annak alapján kell kiválasztani a legjobb szakembereket a részte- rületek élére, hogy a kapcsolat a vezetők és csoportjaik között a pusztán kollegális vi- szonynál is erősebb legyen.

A jobb fizetésért elviseljük a rossz vezetőt

Pedig a HVG-Hewitt a közelmúltban végzett Legjobb Munkahely felmérése szerint a magyarok többségének a munkahelyi közérzet szempontjából lényeges a főnök személye: 61 százaléka tartotta ezt nagyon, míg 30 százalék közepesen fontosnak. Ugyanakkor csak minden tizedik dolgozó vélte úgy, hogy ez nem számít. Meglepően kevésnek tűnik az a 14 százalék - azaz minden hetedik munkavállaló -, aki szerint fontos a főnök személye, de elégedetlen vele. A tanulmány egyébként szintén a fizetést jelöli meg a munkahelyváltás elsődleges okaként, közölte az mfor.hu-val Veres Rita, a felmérés regionális vezetője.

A Hewitt vizsgálta azt is, mennyire számít az alkalmazottaknak a főnök erkölcsi elismerése. Minden harmadik válaszadó számára ez nagyon fontos, ám mégsem részesül benne. Ebben egyébként nagy különbség mutatkozik az átlagos és a legjobb munkahelyek között: míg előbbieknél csupán 43 százalék volt elégedett, utóbbiaknál több mint 65 százalék. Arra a kérdésre, hogy mikor dicsérte meg utoljára főnöke, a megkérdezettek majdnem fele (46 százalék) válaszolta, hogy egy hónapnál régebben.

Nagy szakadék látszik az átlagos és a legjobb munkahely között a tekintetben is, hogy érzi-e dolgozó: a felsővezetés az embert tekinti a legértékesebb erőforrásnak. Erre kérdésre előbbi cégeknél 33, utóbbiaknál az alkalmazottak hatvan százaléka válaszolt igennel.

Nem szeretjük a fiatalabb főnököt

Ha mégis a vezető személye miatt mond fel egy munkavállaló, az a Grafton tanácsadója szerint általában szakmai problémákra, mintsem rossz emberi tulajdonságokra vezethető vissza. Például az adott főnöknek nincs tekintélye, nem tudnak felnézni rá vagy szakmailag nem megfelelő. Előfordul, hogy a főnök dohányzik, és nincs figyelemmel alkalmazottaira. Aki ezt nem tudja tolerálni, feltehetőleg rövid időn belül veszi a sátorfát.

Sok munkahelyen okozhat gondot, ha egy külsős embert hoznak főnöknek. Gyakran bizalmatlanul fogadják az új vezetőt, és ha elmérgesedik a viszony, akár egyszerre is felállhatnak a dolgozók. Ritkább eset, amikor sikerül kiutálni az újonnan jövőt, aki a kialakult rossz légkör miatt nem vállalja tovább a feladatot.
Szintén gyakran előforduló konfliktusforrás, hogy a főnök fiatalabb alkalmazottainál. Igaz, mostanában már egyre több cég próbálja elkerülni ezt a helyzetet.

A nemzetközi cégeknél és a kereskedelmi vállalatoknál az újonnan kinevezett külföldi vezető és beosztottjai között alakulhat ki rossz kapcsolat. Az új főnök ugyanis más szakmai szemléletet képvisel, mint a régebbi alkalmazottak, akik az itteni piacot jól ismerik, és más módszereket használnak.