Emelkedik a munkaügyi bírság

Szélesíti a munkaügyi ellenőrök jogkörét és átalakítja a bírságolás rendszerét is a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvényjavaslat. A jogszabályt még novemberben elfogadja parlament és jövő évtől kezdődően kell alkalmazni, a bírságolás új szabályai azonban csak a kihirdetést követő 46 nap elteltével lépnek hatályba.Bővül a munkaügyi ellenőrök jogköre és több intézkedési lehetőségük is lesz, amennyiben a parlament elfogadja a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény módosítását. Egyértelműbb lesz a szankciórendszer, és differenciált bírságtételeket alkalmaznak majd attól függően, hogy a munkáltató egy vagy több jogsértést követ el, illetve a jogsértések csak egy, vagy több munkavállalót érintenek, a munkaügyi ellenőrzés először vagy ismételten állapította-e meg ugyanazt a munkaügyi jogsértést. Ezentúl nem a foglalkoztatási törvény, hanem a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény szabályozza a külföldiek engedély nélküli foglalkoztatásának jogkövetkezményeit is.Új intézkedésekA munkaügyi ellenőrök vizsgálják a munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó jogszabályok, valamint a kölcsönzési tevékenység végzésére jogosító jogszabályok megtartását is.Amennyiben a munkaügyi felügyelő azért tiltja meg a további foglalkoztatást egy időre, mert a munkáltató feketén vagy színlelt szerződéssel foglalkoztatta munkavállalóját, a felügyelő az eltiltás időtartamára kötelezheti a munkáltatót a Munka Törvénykönyve szerinti személyi alapbér megfizetésére.A munkaügyi felügyelők akár el is tilthatják majd a foglalkoztatót tevékenysége folytatásától, ha a foglalkoztatásra vonatkozó jogszabályban előírt engedéllyel, nyilvántartásba vétellel nem rendelkezik. Ez a szankció különösen a nyilvántartásba vétel nélkül munkaerő-kölcsönzési tevékenységet folytató cégekkel szemben lesz hatásos.A munkaügyi ellenőrzés ezentúl kiterjed a külföldiek magyarországi foglalkoztatásának engedélyezéséről szóló jogszabályok rendelkezéseinek megtartására is, valamint a munkaviszony megszűnéséhez, megszüntetéséhez kapcsolódó elszámolás megtörténtének, ésaz Európai Unióhoz a Magyarországgal egyidejűleg csatlakozó államok állampolgárai és hozzátartozói magyarországi foglalkoztatására vonatkozó bejelentési kötelezettség ellenőrzésére is. Átalakul a bírság rendszereVáltozik a munkaügyi bírság kiszabásának feltételrendszere és mértéke is. A törvényjavaslat megtartja a hatályos szabályozásnak azt a fő elvét, miszerint súlyos jogszabálysértés esetén - függetlenül attól, hogy első vagy ismételt jogsértésről van szó - akkor is kiszabható a munkaügyi bírság, ha a jogsértés csak egy munkavállalót érint, azonban a jogsértés jellege megkívánja a súlyosabb szankciót. A törvényjavaslat differenciált bírságtételek alkalmazását írja elő aszerint, hogy egy vagy több munkavállalót érint a jogsértés, a munkáltató egy vagy több jogszabálysértést követett el, milyen súlyú a jogsértés, illetve a munkaügyi ellenőrzést megelőző három éven belül a munkáltatóval szemben azonos jogszabálysértés miatt szabtak-e ki munkaügyi bírságot. Differenciált bírságmértéket állapít meg a tervezet attól függően is, hogy a foglalkoztató hány alkalmazottat foglalkoztat, valamint egyéni vállalkozónak nem minősülő természetes munkáltató követi-e el a jogsértést. A bírság mértéke pedig 30 ezer forinttól 10 millió forintig terjedhet majd.Külföldiek engedély nélküli foglalkoztatásaJövőre már nem a foglalkoztatási törvény, hanem a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény szabályozza a külföldiek engedély nélküli foglalkoztatásának jogkövetkezményeit is.Amennyiben a munkaügyi felügyelő azt állapítja meg, hogy a foglalkoztató munkavállalási engedély nélkül alkalmaz külföldi munkavállalókat, a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprészébe kell büntetését befizetnie, mégpedig annyiszor, ahány engedély nélküli alkalmazottja van. A büntetés nem kevés, ugyanis aki először alkalmaz engedély nélkül, annak a foglalkoztatás megkezdésétől a "lebukásig" kifizetett munkabér négyszeresét, de legalább a minimálbér nyolcszorosát kell befizetnie, míg ismételt jogsértőnek a munkabér nyolcszorosát, de legalább a minimálbér tizenötszörösét kell fizetnie munkavállalónként. Természetes személy munkáltatókra nem sújt le ekkora szigorral a törvény, ők ugyanis először a minimálbér kétszeresét, ismételt engedély nélküli foglalkoztatásnál pedig annak négyszeresét kötelesek befizetni.Méltányosak lesznek az ellenőrök akkor, ha a külföldi foglalkoztatottnak korábban volt érvényes munkavállalási engedélye, de a munkaügyi ellenőrzés időpontjában ez már lejárt. A méltányosság feltétele az új engedély iránti kérelem benyújtásának igazolása. Ilyenkor csak a kifizetett munkadíjat, de legalább a minimálbér kétszeresét kell befizetni a Munkaerőpiaci Alapba.Új feladatok, új hivatalokAz Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Felügyelőség (OMMF) új feladata lesz az Európai Unió tagállamainak munkaügyi feladatokat ellátó hatóságaival való együttműködés, tájékoztatást kell adnia az elvégzett munkaügyi ellenőrzések megállapításairól és a munkaügyi jogszabályok tartalmáról is. Hatósági bizonyítványt is ki kell állítania az OMMF-nek, ha más jogszabályok állami támogatások iránti kérelem benyújtásához vagy közbeszerzési eljárásban ajánlat megtételéhez meghatározott tartalmú hatósági igazolás becsatolását követelik meg.Az APEH már évek óta közzéteszi ellenőrzési irányelveit, ezentúl a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter is minden év február 20-áig közzé fogja tenni a munkaügyi ellenőrzésre vonatkozó irányelveket. Ebben tájékoztatnak az adott év kiemelt ellenőrzési területeiről, valamint az ellenőrizendő főbb tevékenységi körökről, szakmákról. A munkaügyi ellenőrzéssel összefüggő társadalmi kontroll biztosítása céljából létrejön a Munkaügyi Ellenőrzést Támogató Tanács. Feladatai közé tartozik a foglalkoztatással kapcsolatos jogszabályok alkotására vonatkozó ajánlások megtétele, a munkaügyi ellenőrzéssel összefüggő jogszabályok véleményezése, az OMMF éves munkájáról szóló tájékoztatás meghallgatása, a hatóságok együttműködésének támogatása, konzultatív funkciók ellátása. [origo]