Brüsszel, 2024. szeptember 4. Ylva Johansson, az Európai Bizottság belügyi biztosa (jobb2) felszólal az Európai Parlament (EP) állampolgári jogi, bel- és igazságügyi bizottság (LIBE) ülésén a magyar Nemzeti Kártya Programról tartott vitán Brüsszelben 2024. szeptember 4-én. Mellette Javier Zarzalejos, a LIBE elnöke, az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) képviselőcsoport tagja (jobb3). MTI/Purger Tamás

Az ülésen Johansson az Európai Unió belső biztonságának megerősítése mellett szállt síkra, kiemelve, hogy "több tagállam él orosz fenyegetettségben" a mai napig.

Mint mondta, az utóbbi időben több, orosz, illetve fehérorosz állampolgárságú személyekhez köthető "súlyos bűncselekményről, kémkedésről és szabotázsakciókról" érkeztek bejelentések Európa-szerte.

"Mindent megteszünk annak érdekében, hogy orosz és fehérorosz állampolgárok ne juthassanak az EU területére, mert veszélyeztetik az uniót"

- szögezte le a svéd biztos.

Emlékeztetett továbbá arra, hogy az EU két évvel ezelőtt megszüntette az orosz és fehérorosz állampolgárokat érintő vízumkönnyítéseket, és az intézkedés nyomán jelentősen csökkent a vízumkérelmek száma.

A Nemzeti Kártyával kapcsolatban elmondta, hogy a héten újabb levelet írt az ügyben a magyar hatóságoknak, rákérdezve a többi között arra, hogy a Nemzeti Kártyát igénylő orosz és fehérorosz állampolgárok szigorúbb átvilágításon esnek-e át, mint az uniós tagjelölt országok állampolgárai. Elmondta, hogy Magyarországnak szeptember végéig van ideje válaszolni a levélre.

Ama kérdésre, amely szerint elképzelhető-e Magyarország időszakos felfüggesztése a schengeni övezetből, a biztos azt felelte, erre nem lát lehetőséget, ám hozzátette, hogy minden tagállamnak joga van arra, hogy belső határellenőrzést vezessen be, ha szükségesnek látja.

"A schengeni övezet a bizalmon alapul. A tagállamoknak támogatniuk kell egymást, mert az övezet védelme közös felelősségük" - jelentette ki.

Bár Johansson aláhúzta, hogy mind ez idáig alacsony a száma azoknak az oroszoknak és fehéroroszoknak, akik Nemzeti Kártyát kaptak, úgy vélte, a magyar kormány biztonsági kockázatot vállal azzal, hogy e két országból igyekszik csökkenteni a munkaerőhiányt.

"Lenne sok más ország, amelyekkel jobb együttműködést lehetne létrehozni e téren" - tette hozzá.

"Furcsa, hogy kifejezetten orosz vagy fehérorosz állampolgárokat hívunk be az Európai Unió területére, mikor tudjuk, hogy ezek az államok ellenségesek az EU-val szemben, és tudunk gyanús, az európai biztonság ellen irányuló támadásokról is" - fogalmazott.

"Az orosz fenyegetettség a következő öt évben állandóan napirenden lesz; ne az orosz érdekeket védjük, hanem az Európai Unióban élőkét!" - hangoztatta.

Ama kérdésre, mely szerint létezik-e közös együttműködés a magyar és a kínai rendőrség között, Johansson csupán annyit mondott, a magyar kormányhoz intézett levelében erre is rákérdezett, ám a kapott válasz értékelése még folyamatban van.

Mint mondta, ilyen együttműködésről nincs tudomásuk, "azonban a jogi háttér már létezik".

Bóka János: a Nemzeti Kártya Programmal összefüggésben politikai hisztériakeltés zajlik

A Nemzeti Kártya Programmal összefüggésben politikai hisztériakeltés és a kettős mércének a legdurvább megnyilvánulása zajlik Európában - jelentette ki az európai uniós ügyekért felelős miniszter Brüsszelben szerdán.

Bóka János az Európai Parlamentben, az EP Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságának (LIBE) a magyar Nemzeti Kártya Programmal foglalkozó vitáját megelőzően nemzetközi újságíróknak hangsúlyozta: a programot érintő korábbi szabályozás nem változott, azt sem az Európai Bizottság, sem a tagállamok nem kifogásolták.

Közölte: a program bizonyos munkavállalással kapcsolatos könnyítéseket tartalmaz a vízumkiadással és a beutazással kapcsolatos uniós szabályoknak megfelelően. A program semmilyen nemzetbiztonsági, közbiztonsági és közrenddel kapcsolatos kockázatot nem jelent sem Magyarország, sem az Európai Unió számára - hívta fel a figyelmet.

Magyarország szigorú biztonsági előírásokat alkalmaz valamennyi beutazás és valamennyi külső és belső határ védelme tekintetében. A magyar kormány elkötelezett mindezek folytatása mellett a jövőben is - húzta alá.

Kérdésre válaszolva közölte: nem lát közvetlen kapcsolatot a programmal kapcsolatban megfogalmazott aggályok és az uniós forrásokhoz való hozzáférés között.

"Természetesen látom, hogy nemcsak ezen a területen, hanem más kérdésekben is folyamatos és rendkívül durva hangulatkeltés zajlik Magyarországgal és a magyar kormánnyal szemben, ez ebbe a folyamatba illeszkedik" - fogalmazott.

A miniszter emlékeztetett: a Patrióták Európáért képviselőcsoport kezdeményezte, hogy az EP-szakbizottság szerdai vitájára a magyar kormány képviselőit is meghívják azért, hogy az Európai Parlament tagjai első kézből kapjanak hiteles információt a magyar a programról. Az Európai Parlament ezt a kérést elutasította - tájékoztatott.

"Elkötelezettek vagyunk a nyílt és őszinte párbeszéd mellett, de azt a magyar kormány nélkül nem lehet folytatni. A magyar kormány részvétele nélkül ez csak politikai hisztériakeltés. Itt az ideje, hogy ezt abbahagyjuk" - tette hozzá Bóka János.

MTI