Felfüggesztett börtönt kapott az iregszemcsei cégtemetős
Egy év tíz hónap, négy évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte hétfőn, nem jogerősen a Szekszárdi Járásbíróság az iregszemcsei "cégtemető" ügyének elsőrendű vádlottját, aki a vád szerint 158 céget vásárolt meg fiktív szerződéssel.
A 32 éves iregszemcsei férfit a bíróság emellett 1,46 millió forint vagyonelkobzással sújtotta, és öt évre eltiltotta attól, hogy gazdasági társaságban vezető tisztségviselő legyen.
A perben összesen 28 embert vádolt az ügyészség közokirat-hamisítással, adócsalással, költségvetési csalással, valamint sikkasztással, köztük tizenöt cégtulajdonost és tíz fiktív vásárlót.
A járásbíróság 23 vádlott esetében hozott ítéletet. Tizenhárom ember 36 ezer és 800 ezer forint közötti pénzbüntetést kapott, két vádlottat egy év próbára bocsátott a bíróság, egy embert felmentett a vád alól, hárman pedig megrovásban részesültek.
Letöltendő börtönbüntetést csak a cégeket és a fiktív vásárlókat "felhajtó" másod- és negyedrendű vádlott kapott. Egyiküket, egy 45 éves Heves megyei férfit 89 rendbeli közokirat-hamisításért egy év tíz hónap, 37 éves székesfehérvári társát 134 rendbeli közokirat-hamisításért két év börtönre, valamint egyenként 5 millió forint vagyonelkobzásra ítélte a járásbíróság. A szerződéseket készítő ügyvéd ügyét elkülönítve, később tárgyalja.
Az ítélet tudomásul vételéhez az ügyész három nap gondolkodási időt kért.
A tényállás szerint a "cégtemető" működése során, 2008-ban és 2009-ben összesen 164, több százmillió forintos adó- és szállítói tartozást felhalmozó céget "fantomizáltak", azaz adtak el fiktív szerződéssel. A székesfehérvári és a Heves megyei férfi az egész országra kiterjedően hirdetési újságokban kereste azokat a cégeket, amelyektől tulajdonosaik meg akartak szabadulni, illetve kutatta fel a lehetséges "vevőket".
Cserveni Mónika bíró ismertette: a cégtulajdonosok 170-220 ezer forintot fizettek azért, hogy eladhassák köztartozással terhelt cégüket. Az összegből az ügyvéd 70-80 ezer forintot, a "vevőkért" felelős negyedrendű vádlott 50 ezer forintot, az új cégtulajdonosok pedig 8-10 ezer forintot kaptak. Az iregszemcsei férfi, aki önmagára terhelő, feltáró vallomást tett, édesanyja lakcímére, annak tudta nélkül jegyeztette be a "megvásárolt" cégeket.
A vevők az üzletrész-átruházási szerződés szerinti vételárat az új tulajdonosoknak nem fizették meg, a szerződést az ügyvéd leltár és mérleg nélkül készítette el. A taggyűlési jegyzőkönyveket nemegyszer visszadátumozták azért, hogy a tulajdonosok kibújjanak korábbi felelősségük alól, és előfordult olyan is, hogy a jegyzőkönyvek szerint ugyanazok az emberek egy időpontban két helyszínen voltak jelen taggyűlésen.
A bíró ismertetése szerint a gazdasági társaságokon túladó tulajdonosok nemegyszer ugyanazzal a tevékenységgel új céget hoztak létre.
Az ügyben 2009-ben a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága kezdett nyomozást, az adóhatóság pedig több érintett vállalkozást is feljelentett, azok abban az évben összesen 392 millió forintos adótartozást halmoztak fel.
A perben összesen 28 embert vádolt az ügyészség közokirat-hamisítással, adócsalással, költségvetési csalással, valamint sikkasztással, köztük tizenöt cégtulajdonost és tíz fiktív vásárlót.
A járásbíróság 23 vádlott esetében hozott ítéletet. Tizenhárom ember 36 ezer és 800 ezer forint közötti pénzbüntetést kapott, két vádlottat egy év próbára bocsátott a bíróság, egy embert felmentett a vád alól, hárman pedig megrovásban részesültek.
Letöltendő börtönbüntetést csak a cégeket és a fiktív vásárlókat "felhajtó" másod- és negyedrendű vádlott kapott. Egyiküket, egy 45 éves Heves megyei férfit 89 rendbeli közokirat-hamisításért egy év tíz hónap, 37 éves székesfehérvári társát 134 rendbeli közokirat-hamisításért két év börtönre, valamint egyenként 5 millió forint vagyonelkobzásra ítélte a járásbíróság. A szerződéseket készítő ügyvéd ügyét elkülönítve, később tárgyalja.
Az ítélet tudomásul vételéhez az ügyész három nap gondolkodási időt kért.
A tényállás szerint a "cégtemető" működése során, 2008-ban és 2009-ben összesen 164, több százmillió forintos adó- és szállítói tartozást felhalmozó céget "fantomizáltak", azaz adtak el fiktív szerződéssel. A székesfehérvári és a Heves megyei férfi az egész országra kiterjedően hirdetési újságokban kereste azokat a cégeket, amelyektől tulajdonosaik meg akartak szabadulni, illetve kutatta fel a lehetséges "vevőket".
Cserveni Mónika bíró ismertette: a cégtulajdonosok 170-220 ezer forintot fizettek azért, hogy eladhassák köztartozással terhelt cégüket. Az összegből az ügyvéd 70-80 ezer forintot, a "vevőkért" felelős negyedrendű vádlott 50 ezer forintot, az új cégtulajdonosok pedig 8-10 ezer forintot kaptak. Az iregszemcsei férfi, aki önmagára terhelő, feltáró vallomást tett, édesanyja lakcímére, annak tudta nélkül jegyeztette be a "megvásárolt" cégeket.
A vevők az üzletrész-átruházási szerződés szerinti vételárat az új tulajdonosoknak nem fizették meg, a szerződést az ügyvéd leltár és mérleg nélkül készítette el. A taggyűlési jegyzőkönyveket nemegyszer visszadátumozták azért, hogy a tulajdonosok kibújjanak korábbi felelősségük alól, és előfordult olyan is, hogy a jegyzőkönyvek szerint ugyanazok az emberek egy időpontban két helyszínen voltak jelen taggyűlésen.
A bíró ismertetése szerint a gazdasági társaságokon túladó tulajdonosok nemegyszer ugyanazzal a tevékenységgel új céget hoztak létre.
Az ügyben 2009-ben a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága kezdett nyomozást, az adóhatóság pedig több érintett vállalkozást is feljelentett, azok abban az évben összesen 392 millió forintos adótartozást halmoztak fel.
_esemenyajanlo_2022_05.png)
Fata László az egyik legismertebb hazai cafeteria szakértő. Legújabb könyvéről, a Cafeteria kalandparkról írtunk ismertetést.
Irodai disztópia - ha a munka és a magánélet az agyunkban is szétválna