"Gazdasági válság idején elfogadható a közfoglalkoztatás"

Andor László szerint hosszabb távon a közmunkánál jobb szociális szövetkezeteket kialakítani azokon a területeken, ahol a piac nem teremt prosperitást.

A biztos fontosnak nevezte, hogy a közfoglalkoztatás által az abban részt vevők jobb helyzetbe kerüljenek, mint nélküle.

A lapnak nyilatkozva arra a kérdésre, jelenthet-e valódi megoldást a munkanélküliségre a közmunka, és mi az Európai Unió hozzáállása ezzel kapcsolatban, Andor László úgy nyilatkozott: "a közmunka esélyt kell, hogy teremtsen a munkaerőpiacra való visszakerülésre, úgy, hogy ténylegesen olyan tudást és készséget lehet megszerezni általa, amely később a piaci elhelyezkedést mozdítja elő".

Szerinte hosszabb távon a közmunkánál jobb szociális szövetkezeteket kialakítani azokon a területeken, ahol a piac nem teremt prosperitást.

"Az Európai Bizottság mindezek miatt azt javasolja Magyarországnak, hogy csökkentse a közmunka dominanciáját a foglalkoztatási intézkedéseken belül és erősítse meg az aktiválási elemeket. Vannak jó példák szerte az EU-ban, amelyek adaptálhatóak Magyarországon is. Ajánlható például a belga voucher (vagy utalvány-) rendszer, amelyben az állam és a munkáltatók közösen finanszírozzák a nehezebben munkát találók órabérét és a rendszer még juttatásokat is biztosít" – fogalmazott a biztos.

Az Új Dunántúli Napló annak kapcsán kérdezte Andor Lászlót, hogy nemrég Brüsszelben a szegénység elleni küzdelem jelenlegi állásáról rendeztek konferenciát. Andor László szerint egyértelmű, hogy a tagállamok szintjén áll rendelkezésre több eszköz ahhoz, hogy a szegénység és a társadalmi kirekesztés ellen hatékonyan lehessen fellépni. Ugyanakkor a biztos szerint az EU-nak is van eszköztára, amellyel a tagállamokat segíti: ilyenek az esélyegyenlőségről szóló jogszabályok, politikai iránymutatások és ajánlások, a tapasztalatcserét elősegítő európai fórumok és az uniós pénzügyi források.

Elmondta, a legutóbbi években az EU szintjén erősödött a szociálpolitikai koordináció: 2010-ben közös célt tűztek maguk elé a tagországok, amely szerint az Európai Unióban 2020-ra legalább 20 millió fővel kell csökkenteni a szegénységben élőket. Ennek keretében Magyarország közel félmilliós vállalást tett.

Az Eurostat október végi statisztikája szerint Magyarországon a szegénység vagy társadalmi kirekesztés által fenyegetettek száma 3,051 millióról 3,188 millióra emelkedett 2010 óta. A részletes adatok szerint a súlyos anyagi nélkülözésben élők száma is nőtt; egy év alatt 2,278 millióról 2,527 millióra. Andor László szerint Magyarországon nemcsak arról nincs konszenzus, hogy milyen eszközökkel kellene mérsékelni a társadalmi különbségeket, hanem arról sincs, hogy kell-e egyáltalán.