GKI: perspektívátlan pályán döcög a gazdaság

A kormányzat látszólag megnyerte a "szabadságharcot": hiszen kikerült a túlzottdeficit-eljárás alól (ebből a szempontból az EU-tagországok élenjáró egyharmadába került), elkerülte az IMF-megállapodást, s a versenyző külföldi és hazai tőkével szemben mind szélesebb körben saját klienseit hozta helyzetbe - írja prognózisában a GKI Gazdaságkutató Zrt. Ugyanakkor mindezért a magyar gazdaságnak és társadalomnak nagyon nagy árat kell fizetnie: a GDP, a beruházás, a fogyasztás és a valós hazai foglalkoztatás három éve csökken vagy stagnál, a külföldi finanszírozóknak kifizetett kamat mindvégig lényegesen magasabb volt még a bulgárokénál és a románokénál is. Minden nemzetközi intézmény (EB, OECD, IMF, hitelminősítők, stb.) élesen bírálta ezt a gazdaságpolitikát. A különbözői versenyképességi rangsorokban Magyarország lecsúszóban van. A kormány úgy győzött, hogy az egész ország vesztett.

A 2013 márciusától hivatalba lépett új jegybanki vezetés nyilvánvalóan lojális a kormányhoz. Az alapkamat csökkentése folytatódott, a nem konvencionális eszközök szélesebb körű alkalmazása elkezdődött. Az MNB és a PSZÁF összeolvadása – ami akár még helyes is lehetne – a bankrendszerre gyakorolt nyomás kiterjesztését szolgálhatja. A kereskedelmi bankoknak eddig nyújtott nulla kamatozású hitel nem fenyegeti a pénzügyi egyensúlyt, de nem serkenti a növekedést sem, mivel nem érinti a bizalomhiányt. A további 2000 milliárd forint nulla kamatozású hitel viszont már kifejezetten kockázatos! Önmagában legalább évi 120 milliárd forint veszteséget okoz a jegybanknak, közvetve a költségvetésnek. Az összeg túl nagy, másfélszerese a kkv szektor teljes 2011. évi beruházásának.

2013-ban

A "valódi" magyarországi foglalkoztatás 2013-ban csökken, a statisztikailag kimutatott azonban nő a közmunka – a közelgő választás miatt a kormány a közmunkások számát 200 ezer főre tervezi emelni –, továbbá a külföldi munkavállalás következtében. A reálkereset és a reáljövedelem 2 százalékkal nő. A sokféle tartozás által sújtott, bizonytalan jövőt látó lakosság azonban alig növeli fogyasztását. A GDP 2013-ban a 2010. évi szinten lesz. A beruházások pedig 10 százalékkal, a lakosság fogyasztása 1,5 százalékkal el is marad attól. Az infláció a 2012. decemberi 5 százalékról 2013 augusztusára 1,3 százalékra esett, részben az erőltetett rezsicsökkentés következtében. A GKI 2013 egészére 1,9 százalékos inflációt becsül.

Az államháztartás ESA hiánya idén a GDP 3 százaléka körül (a 2,7-3,4 százalékos sávban) alakul. A fő kockázati tényező egy fékezett hatású választási költekezés. Az államadósság év végi változásának előjelét a forint záróárfolyama és különösen a kincstári tartalék alakulása (az új hitelfelvételek ütemezése) dönti el. 2013 végére 79-80 százalék közötti adósságráta várható.

2014-ben

2014-ben az európai konjunktúra javulása és a belföldi kereslet – átmeneti, mesterséges, fenntarthatatlan – élénkítése hatására időlegesen az EU átlagát megközelítő, 1,3 százalékra gyorsulhat a magyar növekedés. A választási gazdaságpolitika következtében kialakult egyensúlyi feszültségek – a költségvetési egyensúlytól a mesterségesen leszorított inflációig és kamatokig – kezelése a választások után elengedhetetlennek látszik, miközben a növekedés tartósítása elképzelhetetlen az üzleti bizalom, a kiszámíthatóság és a bankrendszer működőképességének helyreállítása nélkül.

A GKI 2014-re 2,9 százalékos hiányt prognosztizál, de könnyen lehet, hogy ennek eléréséhez a jövő nyárig újabb évközi szigorításokra lesz szükség. Az államadósság rátája 2014-ben a 2,9 százalékos deficit megvalósulása esetén már pusztán az éves deficitből adódóan 0,5 százalékponttal mérséklődik.

Tőkeáramlás

A külső egyensúly 2014-ben is kedvező lesz, de javulása megáll, a külső finanszírozási képesség a növekvő EU-támogatások ellenére lényegében nem változik, a GDP 4,7 százaléka körül marad. A javuló európai konjunktúra nyomán a kivitel kb. 5 százalékkal, az emelkedő belföldi kereslet miatt a behozatal ezt meghaladóan bővül. A cserearányok nem változnak. A tőkeáramlásban még a gazdaságpolitika kiszámíthatóbbá válása esetén sem várható gyors fordulat, kedvező esetben a kiáramlás megáll. A beruházások az EU transzferek fokozódó beáramlása ellenére 2014-ben csak 2 százalékkal emelkednek. Egyre kevésbé valószínű, hogy az EU-forrásokat teljes egészében el tudjuk költeni. Jelenleg 7500 milliárd forintra van aláírt támogatási szerződés, de még több mint 1000 milliárd forint idei odaítélésre vár. Ennek kb. a fele be fog ragadni.

Bérek

Mivel valódi munkahelyet csak a vevő, a kereslet tud teremteni, a foglalkoztatás és a munkanélküliségi ráta érdemben stagnál, statisztikailag azonban a közfoglalkoztatás növekedése révén javul. A bruttó keresetek a GKI prognózisa szerint 2014-ben a 2013. évi 3,5 százalék után 4,5 százalékkal emelkednek. A gyorsulást főleg a közszférában a választásokkal is összefüggésben várható (6 százalék körüli) bérkiáramlás magyarázza, a versenyszektorban az ütem 4 százalék körüli lesz. A reálkeresetek 2,5 százalékos infláció esetén a 2013. évihez hasonlóan, 2 százalékkal emelkednek. A családi adókedvezmény igénybevételi lehetőségének kiterjesztése további kb. 0,7 százalékponttal növeli nemzetgazdasági szinten a keresetnövekményt. A reáljövedelem 2 százalékos, s a fogyasztás 1,5 százalék körüli emelkedése valószínű.

Infláció

Az inflációra a választásokig a piacgazdaságokban szokatlan mértékben, de az elmúlt hónapokban kialakult tendenciáknak megfelelően elsősorban az állami döntések hatnak. Az erőltetett rezsicsökkentés és a piaci folyamatok akadályozása, illetve a különböző hatósági tehernövelések mégiscsak elkerülhetetlen továbbhárítása a következő hónapokban összességében bőven 2 százalék alatt tartja az áremelkedés ütemét. Ugyanakkor a vásárlóerő megindult szerény növekedése, a lassan, de folyamatosan gyengülő forint, a költségnövekedés továbbhárításának piaci kényszere fokozatosan növeli az infláció elfojtása elleni erőt. Ezért az önkormányzati választások után új áremelkedési hullám várható, a második félévben 3 százalék körül, 2014 egészében 2,5 százalék körül lehet az infláció.

Forint

Az augusztus végén 3,8 százalékra csökkentett jegybanki alapkamat további mérséklésére közgazdasági alapokon már kevés a lehetőség. Tartósan kedvezőtlen nemzetközi pénzpiaci helyzet esetén a kamatemelés már idén is bekövetkezhet. 2014 második félévében kamatemelést fog indokolni az ismét emelkedő infláció is. A forint árfolyama továbbra is erőteljesen ingadozni fog, a sáv közepe 295 forint/euró körül lesz. A választások előtt ennél gyengébb, 300 forint körüli, inkább efeletti árfolyam valószínű, amit 2014 második félévében, a gazdaságpolitika kiszámíthatóságának remélhető javulásával párhuzamosan némi erősödés követhet.

Szélsőséges esetben a devizahitelek kivezetését célzó, esetleg radikálisan bank- vagy költségvetés-ellenes lépések súlyosan ronthatják az ország pénzpiaci megítélését, ami a forint zuhanása, illetve a pénztőke kiáramlásának megakadályozása érdekében már 2013 végén, 2014 elején jelentős kamatemelést válthat ki. Ez valójában az eddig jelzettnél minden tekintetben sokkal rosszabb forgatókönyv megvalósulását jelentené, amivel a GKI előrejelzése nem számol.