Szerző: HRPortal.hu hírszerkesztő - Forrás: MTI
Megjelent: 4 éve

Havi 253 ezer forint volt a családi létminimum

Az egy felnőttből és egy gyermekből álló háztartás létminimumértéke havi 144 ezer forint, az egy felnőttből és két gyerekből álló háztartásé pedig nem egészen 190 ezer forint.

A felmérés szerint 2014-ben a magyarországi háztartások összes kiadásuk csaknem harmadát költötték élelmiszerre, további majdnem 28 százalékát lakásfenntartásra. A kiadások nem egészen 17 százaléka ment el közlekedésre, 10 százaléka egészségügyre és ruházkodásra, és kevesebb mint 5 százaléka oktatásra, üdülésre, művelődésre.

A kiadványban alkalmazott számítás szerint a háztartások bő 35 százaléka él a létminimum alatt, ugyanakkor Németh Zsolt, a KSH elnök-helyettese hangsúlyozta, hogy a mutató valójában nem létminimumot mér, hanem a tisztes, szerény megélhetés szintjét. Ilyet az Európai Unióban sehol nem számítanak - jegyezte meg.



Mivel szakmai szempontból ez a számítás kevésbé alkalmas a szegénység mérésére, ezért a kiadvány ebben a formájában utoljára jelenik meg. Túl heterogén az a kör, amely a "létminimum" alá tartozik, ezért ez a kiadvány alkalmatlan arra, hogy szociálpolitikai döntések alapjául szolgáljon – magyarázta.

A KSH ezért bevezet egy új mutatót, amellyel azokat szeretné mérni, akiknek a legnehezebb a sorsuk a társadalomban - tette hozzá. A KSH létminimum-számítása az élelmiszerkosár alkalmazásán alapul. Az élelmiszer-normatíva alapja egy olyan élelmiszer-kosár, amelyet az országos táplálkozástudományi intézet állított össze, az egészséges táplálkozást és az életkori sajátosságokat figyelembe véve. A létminimum „az élelmiszer-normatíva körüli értékben élelmiszert fogyasztó háztartások összes személyes kiadásának havi átlagos értéke”.

A KSH kiadványában szerepel az európai uniós módszertan szerint számított szegénységi küszöbérték is. E szerint jövedelmi szegény, akinek a jövedelme nem éri el a mediánjövedelem 60 százalékát. Ennek egy főre jutó értéke 2013-ban Magyarországon nem egészen havi 68 ezer forint volt. A legfrissebb, 2013-as adatok szerint a magyarországi népesség nagyjából 15 százaléka élt ennél alacsonyabb jövedelemből.

A Tárki áprilisban jelentette meg a háztartásokat vizsgáló kutatásának jelentését. Abban megállapították, hogy tendenciájában és trendjében jelentősen csökkent a szegénységnek kitettek aránya az elmúlt évben. 2014-ben a magyar népesség 35 százaléka élt a szegénység vagy társadalmi kirekesztettség kockázatának kitéve, az EU2020 stratégiában szereplő mutatószám szerint. Ez alacsonyabb, mint a 2009-es (42 százalék) vagy a 2012-es (43 százalék) érték.
  • 2019.12.18CAFETERIA 2020. Előadók: Fata László, cafeteria szakértő, Cafeteria Trend Kopányiné Mészáros Edda, tájékoztatási kiemelt szakreferens, NAV Nádudvari Éva, senior szolgáltatás manager, NEXON Marusinecz Tamás, vezérigazgató, Allianz Foglalkoztatói Nyugdíjszolgáltató Zrt. Részletek Jegyek
  • 2020.01.18 ICF akkreditált Jungiánus coach féléves továbbképzés Magyarországon először a nemzetközileg sikeres Jungian Coaching School továbbképzése, ami ICF krediteket ad, 2020 januártól júiusig, havonta egy hétvégén. Részletek Jegyek
  • 2020.01.22Változásmenedzsment képzés Cél a szervezet változáskezelési képességének fejlesztése. A változási folyamat és a változás összetevőinek a megértése. Az egyének változáskezelési képességének fejlesztése konkrét gyakorlatokon keresztül. A változási programok kritikus sikertényezőinek megismerése. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter