Hogy lehet, hogy a munkavállalók többsége az átlagfizetés alatt keres?
Hogyan lehetséges, hogy idén május végéig a hazai bruttó havi átlagkereset 633,3 ezer forint volt, míg a mediánkereset csak 510 ezer forint? Mi a különbség az átlagkereset és a mediánkereset között és melyik tükrözi jobban a valóságot? - erre ad választ a portfolio.hu cikke.
A Központi Statisztikai Hivatal havonta teszi közzé a legfrissebb kereseti adatokat, és minden tapasztalat szerint ez az egyik legkeresettebb, legtöbbet hivatkozott és általában is a legismertebb statisztika az országban. A portfolio.hu írása arra törekszik, hogy az alapfogalmakat tisztázza a pontosabb megértés érdekében.
A KSH tájékoztatóinak központjában évtizedek óta az átlagkereset áll, ami egy absztrakt fogalom, lényegében azt mutatja meg, hogyha a munkáltatók által számfejtett nemzetgazdasági keresettömeget egyenlően osztanánk fel a munkavállalók között, akkor mekkora összeg jutna egy-egy munkavállalóra.
2024 első öt hónapjában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó havi átlagkeresete 633,3 ezer forint volt hazánkban, a nettó pedig (kedvezményekkel) 435,8 ezer forint. Az azonban hivatalos statisztikák ismerete nélkül is tudható, hogy a munkavállalók keresetei között jelentősek a különbségek. Így egy nemzetgazdasági szintű átlagkereseti adat – ami 3 171 ezer munkavállaló adatát sűríti egy számban–önmagában nem is adhat teljes képet az ország kereseti viszonyairól, és valójában nem is ez a célja. A nemzetgazdasági szintű átlagkereset, de főképp annak éves változása, illetve az inflációt is figyelembe vevő reálkereset-változás azonban fontos makromutatók. A nemzetgazdasági szintű kereseti indikátorok segítségével bemutatható, hogy egy adott időtávban hogyan változik a gazdasági növekedést jelentősen meghatározó vásárlóerő, illetve, hogy milyen a munkáltatók bérfizetési képessége, amely a gazdaság állapotáról is sokat elárul.
Egy makrogazdasági szintű adat és az egyéni érzékelés között látszólagos ellentét húzódik, ugyanis a keresetek jelentős szóródása miatt sokan joggal érezhetik úgy, hogy az országos átlagadat nem jellemzi az élethelyzetüket, különösen, ha a bankszámlájukra havonta ennél kisebb összeg érkezik.
Éppen ezért nem is helyes úgy interpretálni az átlagkereseti adatot, hogy ennyit keres az „átlagmagyar”.
A mediánkereset azt az összeget mutatja, amelynél a munkavállalók fele többet, másik fele kevesebbet keres. Más országokhoz hasonlóan Magyarországon a medián kisebb, mint az átlag, ebből következik, hogy munkavállalók több mint a fele az átlag alatt keres. Ez számszerűsíthető is: a teljes munkaidőben alkalmazásban állók 66,4%-ának nem érte el a 2024. január-májusi keresete az országos átlagot. A medián érték és az átlag szembeállítása statisztikailag nem is helyes, egyik index sem jobb a másiknál, mást mutatnak, egymás információtartalmát egészítik ki.
portfolio.hu
kép: freepik
- 2024.09.19PANNON HR KONFERENCIA 2024. Hagyományos őszi Pannon HR Konferenciánkon, ahol ismét neves előadókkal, érdekes és aktuális témákkal, izgalmas kerekasztal beszélgetésekkel készülünk. Célunk, hogy lehetőséget biztosítsunk a HR-es közösségnek, hogy megvitassák az aktuális kihívásokat, trendeket, valamint hogy szakmai újdonságokkal ismerkedhessenek meg. Részletek Jegyek
- 2024.09.26recruiTECH BLUE konferencia A BLUE konferencia azoknak a kékgalléros toborzásban és foglalkoztatásban érintett HR vezetőknek, toborzási szakembereknek szól, akik napi szinten küzdenek a céljaikért a munkaerőpiacon. Gyere el és tanuljuk, fejlődjünk közösen! Részletek Jegyek
- 2024.10.02Tréning Kerekasztal Konferencia 2024. A 2024-es, őszi Tréning Kerekasztal Konferenciánk célja, hogy a résztvevők sokféle megközelítést kapjanak arról, a technológia hogyan épülhet be a tréningek világába. Részletek Jegyek
- 2024.11.13Mérlegen a hibrid munkavégzés - Trendek és vállalati jó gyakorlatok a távmunka új korszakában Az esemény célja, hogy összehozza a különböző iparágak vezetőit, legjobb vállalati gyakorlatait, hogy megosszák gondolataikat és megvitassák a rugalmas foglalkoztatás jövőjét és annak vállalati kultúrákra gyakorolt hatásait, úgy mint a távmunka transzformációja, új innovációk és a mesterséges intelligencia hatásai, munkavállalói preferenciák, jogi megoldások, hatékonysági kérdések távolról, valamint vezetői kihívások és vállalati stratégiák a hibrid munka világában. Részletek Jegyek
Az értekezleten fontos téma volt a munkahelyek biztonságának kérdése. Teljes cikk
A magyar munkaerőpiac közelít a teljes foglalkoztatottsághoz, mely a következő években számos további kihívás elé állítja a gazdaságot. A... Teljes cikk
Stratégiai megállapodást kötött a Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE) és a KPMG. A széleskörű együttműködés részeként átadták a vállalat... Teljes cikk
- KSH: 642 ezer forint volt a bruttó átlagkereset júniusban 2 hete
- Újabb nagy létszámmozgás a Tescónál, itt a magyarázat 2 hete
- Mutatjuk, mennyi az átlag havi nettó bér Kelet-Európa városaiban 3 hete
- A bruttó átlagkeresetek változása a régióban 4 hete
- A teljes munkaidőben dolgozók átlagkeresetének alakulása Magyarországon 1 hónapja
- Továbbra is a spanyolok az élen - Grafikonon a munkanélküliség az EU-tagállamokban 1 hónapja
- A bruttó átlagkereset alakulása nemzetgazdasági áganként Magyarországon 2 hónapja
- Így változott a foglalkoztatottak létszáma hazánkban 2 hónapja
- Mutatjuk az átlagkeresetek változását Magyarországon (2003-2024. január-május) 2 hónapja
- Ennyivel nőttek a keresetek az egy évvel korábbihoz képest 2 hónapja
- A foglalkoztatottak távmunkavégzésének éves alakulása 2 hónapja