A harmadfokú hőségriasztás meghosszabbodott – és ez még csak a kezdet lehet

Nem a hőség a legijesztőbb – hanem az, ami ezután jön

Szerda éjfélig meghosszabbította a harmadfokú hőségriasztást az országos tisztifőorvos – közölte a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) és az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.

A döntés a HungaroMet előrejelzésén alapul, amely szerint a rendkívüli meleg az ország egész területén továbbra is fennmarad. A tartós, helyenként a 40 Celsius-fokot megközelítő hőség jelentősen megterheli a szervezetet, ezért a hatóságok kiemelten fontosnak tartják a folyamatos folyadékpótlást, elsősorban víz fogyasztását, miközben az alkoholos, koffeines és magas cukortartalmú italok kerülését javasolják.

A közlemény szerint 11 és 16 óra között lehetőség szerint kerülni kell a tűző napon való tartózkodást és a megerőltető fizikai munkát. A munkáltatókat arra kérik, hogy biztosítsanak elegendő ivóvizet, rendszeres pihenőidőt, valamint árnyékos vagy hűvös pihenőhelyet a szabadtéren dolgozóknak. Amennyiben lehetséges, a munkavégzést a reggeli vagy a késő délutáni órákra érdemes átszervezni, rosszullét esetén pedig azonnal meg kell szakítani a munkát.

A hatóságok arra is felhívják a figyelmet, hogy az extrém hőség idején különösen fontos odafigyelni az idősekre, a krónikus betegekre és az egyedül élőkre, továbbá senkit – sem gyermeket, sem idős embert, sem háziállatot – nem szabad parkoló autóban hagyni még rövid időre sem. Az országban továbbra is tűzgyújtási tilalom van érvényben, és a nyílt égésterű vízmelegítők használata mellett a szén-monoxid-veszély is fokozódhat.

A mostani hőhullám csak a kezdet?

Miközben Magyarországon napok óta a hőség elleni védekezés áll a középpontban, egyre több szakértő figyelmeztet arra, hogy az ilyen extrém időjárási helyzetek már nem kivételes események, hanem egy hosszabb távú klímafolyamat jelei.

Erre hívta fel a figyelmet az On The Spot, a nemzetközi riportfilmjeiről és dokumentumfilmjeiről ismert magyar újságíró- és filmes alkotópáros is. Facebook-bejegyzésükben azt írták:

az, amit ezekben a napokban Európa átél, csak a jéghegy csúcsa.

A bejegyzés Tamsin Edwards, a londoni King's College klímakutatójának gondolatait idézi, és a Greta Thunberg szerkesztésében megjelent Klímakönyvre irányítja rá a figyelmet.

A több mint ötszáz oldalas kötetben száz tudós – geológusok, ökológusok, biológusok, közgazdászok és más szakemberek – mutatják be közérthetően, milyen változásokat idéz elő a klímaváltozás a természetben, a gazdaságban és végső soron a mindennapi életünkben. A könyv egyik legfontosabb üzenete, hogy miközben a helyzet rendkívül súlyos, még mindig vannak olyan döntések, amelyekkel mérsékelhetők a következmények.

Mit mondanak a kutatók?

A könyvről korábban részletes ismertetőt közölt a Telex. Az elemzés szerint a szerzők arra figyelmeztetnek, hogy a Föld több természeti rendszere olyan átbillenési pontok felé közelít, amelyek után a folyamatok már nem, vagy csak rendkívül nehezen fordíthatók vissza. Az olvadó jégmezők, az erdők pusztulása, a szélsőséges időjárási események gyakoribbá válása és a vízhiány nem a távoli jövő problémái, hanem egyre inkább a jelen valóságává válnak.

A tudósok ugyanakkor hangsúlyozzák: nem reménytelen a helyzet. Minél gyorsabban sikerül csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását, annál nagyobb az esély arra, hogy elkerülhetők legyenek a legsúlyosabb következmények.

Nemcsak alkalmazkodni kell, változtatni is

A Klímakönyv szerzői szerint a megoldás nem egyetlen technológiai áttöréstől vagy politikai döntéstől várható. A kötet egyik visszatérő üzenete, hogy nincs olyan csodafegyver, amely önmagában megoldaná a klímaválságot. A kibocsátások csökkentése sokkal olcsóbb és hatékonyabb, mint a már a légkörbe került szén-dioxid utólagos kivonása, miközben a fosszilis energiahordozókról való leválás nem halogatható tovább.

A könyv szerzői arra is felhívják a figyelmet, hogy a fejlett országok fogyasztási szokásai aránytalanul nagy terhet rónak a bolygóra, ezért a valódi változáshoz nemcsak az energiatermelést, hanem a közlekedést, a gyártást és a fogyasztási mintákat is át kell alakítani. A hangsúly nem a lemondáson, hanem a tudatosabb döntéseken van:

kevesebb pazarlás, hosszabb életű termékek, fenntarthatóbb közlekedés és kisebb energiafelhasználás.

A Telex ismertetése szerint a kötet ugyanakkor optimista üzenetet is közvetít. A kutatók cáfolják azt a gyakran hangoztatott vélekedést, hogy az egyéni döntések jelentéktelenek lennének a globális problémákhoz képest. Éppen ellenkezőleg: amikor egyre többen változtatnak a saját szokásaikon, az társadalmi normákat alakít át, ami végül a vállalatokat és a döntéshozókat is alkalmazkodásra készteti.

Ez a szemlélet a munka világában is egyre fontosabb. A vállalatoknak már nem csupán a hőségriadók idején kell gondoskodniuk a dolgozók biztonságáról, hanem hosszabb távon is fel kell készülniük a gyakoribb hőhullámokra.

A rugalmas munkaidő, az otthoni munkavégzés lehetősége, az energiahatékony épületek, a megfelelő árnyékolás és hűtés, valamint a munkavédelmi intézkedések fejlesztése ma már nemcsak munkavállalói jólléti kérdés, hanem üzleti és versenyképességi szempont is.

Ahogy a Klímakönyv utolsó mondata fogalmaz:

a klímaválság az emberiség legnagyobb kihívása, ugyanakkor történelmi lehetőség is arra, hogy kijavítsuk korábbi hibáinkat.

A mostani hőhullámok arra emlékeztetnek, hogy ez a feladat már nem a távoli jövő, hanem a jelen munkahelyeinek és vállalatainak mindennapi valósága.

Így tartható fenn a csapatteljesítmény és a jó hangulat extrém hőségben

- olvassa el korábbi cikkünket! 

kép: magnific