Ismét lehet majd osztályozni és buktatni

A benyújtott módosító javaslat rögzíti, hogy az első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített vagy felzárkóztatásra szorul. A második osztályban év végén, valamint a további évfolyamokon osztályzással értékelik a tanulókat, de az iskola pedagógiai programjában elő lehet írni a szöveges értékelést is.

Nem megfelelő módszer a kizárólagos szöveges értékelés

Hoffmann Rózsa (KDNP), a Nemzeti Erőforrás Minisztériumának oktatási államtitkára azzal indokolta módosító javaslatát, hogy a jelenlegi törvény szöveges értékelésre kötelezi a pedagógusokat az első és a negyedik osztály között. Ez az intézkedés távol áll a magyarországi pedagógiai gyakorlattól, nem segít a tanulóknak, és nem ad választ a szülőknek arra, hogyan viszonyulnak gyermekük eredményei az elvártakhoz és a társaikéhoz. A szakpolitikus hozzátette: az értékelést előre megadott sablonok szerint kellett végrehajtani, mely önértékelési zavarokat eredményezett, a szülőket pedig nem megfelelően informálta, illetve komoly társadalmi és szakmai ellenállást is kiváltott.

Az oktatási államtitkár javaslatában hangsúlyozta: csak akkor léphet a diák az iskola magasabb évfolyamába, valamint szakképzési osztályba, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. A tanuló az első évfolyamon csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan hiányzás miatt nem teljesítette.

A PDSZ is egyetért a javaslattal

Kerpen Gábor, a PDSZ elnöke elmondta, teljes mértékben egyetértenek a módosító indítvánnyal, és emlékeztetett arra is, hogy a szervezet a buktatás tilalmáról és a szöveges értékelés kötelezővé tételéről szóló szabályozás visszavonását kérte már annak megalkotása óta.

A módosítás azt is megerősíti, hogy az alapfokú nevelés-oktatás szakasza az első évfolyamon kezdődik és a nyolcadik évfolyam végéig tart. Az alapfokú nevelés-oktatás szakasza négy részre tagolódik. Az első évfolyamon kezdődik és a második évfolyam végéig tart a bevezető, a harmadik évfolyamon indul és a negyedik végéig tart a kezdő, az ötödik évfolyamon kezdődik és a hatodik évfolyam végéig tart az alapozó, a fejlesztő szakasz pedig a hetedik évfolyamon indul és a nyolcadik évfolyam végéig tart.

A módosítás szerint a nem szakrendszerű oktatás kötelező jellege is megszűnne az ötödik és a hatodik osztályban. A hetedik és nyolcadik osztályra vonatkozó nem szakrendszerű oktatás lehetővé tételének okairól a PDSZ a továbbiakban kíván egyeztetni. A javaslat ugyanis a következőképpen fogalmaz: "az alapozó és a fejlesztő szakaszban a tanítási órák legfeljebb 25 százalékban nem szakrendszerű oktatás is folyhat."

A javaslat elfogadása esetén több pont is hatályát veszti

A keresztény politikus indítványának elfogadása esetén hatályon kívül helyezik a jogszabály azon részét, mely szerint az ötödik és hatodik évfolyamon a nem szakrendszerű oktatás megszervezhető oly módon is, hogy az e célra felhasznált idő csak az összes kötelező óra 20 százalékát éri el. A jelenlegi törvényből az is kikerül, hogy a 2012/2013-as tanítási év végéig az ötödik és hatodik osztályban, továbbá emelt szintű oktatás esetén elsőtől negyedik évfolyamig nem szakrendszerű oktatásban pedagógusi munkakört tölthet be az a tanár, aki 2004. szeptember 1-jéig legalább öt év gyakorlatot szerzett az elsőtől negyedik évfolyamon.

A jogszabályi módosítások, amennyiben az Országgyűlés elfogadja a javaslatot, szeptember 1-jén lépnek hatályba.

edupress.hu