Jövőre 160 milliárd forint jut foglalkoztatási programokra
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatCsizmár Gábor szerint az elkövetkezendő időszakban növelni kell a gazdasági aktivitást Magyarországon, ezzel csökkentve az inaktív munkaerő létszámát. Idén száz, jövőre 160 milliárd forint fordítható foglalkoztatási programokra.
Az elkövetkezendő időszak célja, hogy növekedjen Magyarországon a gazdasági aktivitás, azaz csökkenjen az inaktívak száma - jelentette ki Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter a vasárnapi rendkívüli kormányszóvivői tájékoztatón. A munkaügyi miniszter ismertette azt a kormányzati jelentést, amely a foglalkoztatás helyzetét, a szükséges lépéseket és az intézkedések irányát taglalja.
A kormányzat célja, hogy az elkövetkező időszakban évente legalább egy százalékkal bővüljön a munkaerőpiacon megjelenők száma. Jelenleg ugyanis Magyarországon a foglalkoztatás aránya 57 százalékos, szemben az unió 63 százalékos átlagával - mondta a miniszter.
Csizmár Gábor utalt arra, hogy a mostani kormány a munkanélküliséget nem eltüntetni akarja, hanem láthatóvá kívánja tenni a foglalkoztatást és a munkanélküliséget is. Az embereken csak akkor lehet segíteni, ha tudnak róluk az állami foglalkoztatási szolgálat szakemberei.
A kormány közvetve tud segíteni
A foglalkoztatás bővítésére a munkaügyi miniszter szerint a kormányzatnak csak közvetett eszközei vannak. Ezek között említette Csizmár Gábor az önkormányzatok, a munkavállalói szervezetek, a szakszervezetek, a civil szervezetek és az oktatási intézmények szerepét.
A miniszter szerint a foglalkoztatás bővítése nemcsak kormányzati, hanem össztársadalmi ügy. A kormánynak befolyása van többek között arra, hogy a foglalkoztatási költségek csökkenjenek, és növekedjen a dolgozók zsebében maradó bérhányad.
Csizmár Gábor megemlítette, a Száz lépés program részeként intézkedési terv készül a mikro- és közepes vállalkozásoknál foglalkoztatottak helyzetének javítására, továbbá arra, hogy a közszférában dolgozók egy részét részmunkaidőben foglalkoztassák. A miniszter megjegyezte, hogy ez várhatóan a versenyszférára is hat majd, és emelkedik az úgynevezett nem tipikus foglalkoztatási formák aránya.
Képzéssel csökkentenék az inaktívak számát
A foglalkoztatási programok finanszírozására 2001-ben még 51 milliárd forint állt rendelkezésre, az idén ez az összeg már mintegy százmilliárd forintot tesz ki, míg jövőre eléri a 160 milliárd forintot.
Magyarországon a mintegy 400 ezer regisztrált munkanélkülinél kevesebb a tényleges munkanélküliek száma. A miniszter közölte: munkanélküli ellátást 130 ezren kapnak, ugyanennyien szociális ellátásban részesülnek, míg 140 ezren csak bejelentkeztek a munkaügyi hivatalokban. Magyarországon a munkanélküliségi ráta 7,1-7,2 százalék, míg az unió átlaga 8,5 százalék.
Csizmár Gábor Magyarországon az úgynevezett inaktívak számát 390 ezerre tette, ezek az emberek szerinte vagy a feketegazdaságban dolgoznak, vagy eltartottak. A miniszter szerint az inaktívak számának csökkentését szolgálja majd az a program, amelynek keretében mintegy 900 ezer ember képzettségét szeretné emelni a kormány.
A kormányzat célja, hogy az elkövetkező időszakban évente legalább egy százalékkal bővüljön a munkaerőpiacon megjelenők száma. Jelenleg ugyanis Magyarországon a foglalkoztatás aránya 57 százalékos, szemben az unió 63 százalékos átlagával - mondta a miniszter.
Csizmár Gábor utalt arra, hogy a mostani kormány a munkanélküliséget nem eltüntetni akarja, hanem láthatóvá kívánja tenni a foglalkoztatást és a munkanélküliséget is. Az embereken csak akkor lehet segíteni, ha tudnak róluk az állami foglalkoztatási szolgálat szakemberei.
A kormány közvetve tud segíteni
A foglalkoztatás bővítésére a munkaügyi miniszter szerint a kormányzatnak csak közvetett eszközei vannak. Ezek között említette Csizmár Gábor az önkormányzatok, a munkavállalói szervezetek, a szakszervezetek, a civil szervezetek és az oktatási intézmények szerepét.
A miniszter szerint a foglalkoztatás bővítése nemcsak kormányzati, hanem össztársadalmi ügy. A kormánynak befolyása van többek között arra, hogy a foglalkoztatási költségek csökkenjenek, és növekedjen a dolgozók zsebében maradó bérhányad.
Csizmár Gábor megemlítette, a Száz lépés program részeként intézkedési terv készül a mikro- és közepes vállalkozásoknál foglalkoztatottak helyzetének javítására, továbbá arra, hogy a közszférában dolgozók egy részét részmunkaidőben foglalkoztassák. A miniszter megjegyezte, hogy ez várhatóan a versenyszférára is hat majd, és emelkedik az úgynevezett nem tipikus foglalkoztatási formák aránya.
Képzéssel csökkentenék az inaktívak számát
A foglalkoztatási programok finanszírozására 2001-ben még 51 milliárd forint állt rendelkezésre, az idén ez az összeg már mintegy százmilliárd forintot tesz ki, míg jövőre eléri a 160 milliárd forintot.
Magyarországon a mintegy 400 ezer regisztrált munkanélkülinél kevesebb a tényleges munkanélküliek száma. A miniszter közölte: munkanélküli ellátást 130 ezren kapnak, ugyanennyien szociális ellátásban részesülnek, míg 140 ezren csak bejelentkeztek a munkaügyi hivatalokban. Magyarországon a munkanélküliségi ráta 7,1-7,2 százalék, míg az unió átlaga 8,5 százalék.
Csizmár Gábor Magyarországon az úgynevezett inaktívak számát 390 ezerre tette, ezek az emberek szerinte vagy a feketegazdaságban dolgoznak, vagy eltartottak. A miniszter szerint az inaktívak számának csökkentését szolgálja majd az a program, amelynek keretében mintegy 900 ezer ember képzettségét szeretné emelni a kormány.
- 2026.06.05Bértranszparencia Az irányelv legfontosabb újdonságairól és kötelezettségeiről. A munkáltatókat érintő jogi és HR-es kihívásokról. Gyakorlati példákról, amelyek segítenek megérteni a kockázatokat. Megoldási stratégiákról: hogyan lehet a megfelelést eszközzé tenni a munkahelyi bizalom és a munkáltatói márka erősítésében.
Részletek
Jegyek
- 2026.06.15Stratégiai emberi erőforrás szaktanácsadó szakirányú továbbképzés A képzés valós szervezeti helyzeteken, gyakorló HR-vezetők tapasztalatán és emberközpontú stratégiai szemléleten keresztül ad azonnal alkalmazható tudást.
Részletek
Jegyek
- 2026.06.18Mesterséges intelligencia üzleti használata - a rejtett kockázatok Az előadás célja, hogy gyakorlati, adatvédelmi és AI jogi szempontból is bemutassa a mesterséges intelligencia üzleti használatának legkritikusabb kockázatait. Kiemelt fókuszt kap, hogy milyen adatokat tilos, de legalább is nem jó ötlet AI rendszerekbe bevinni és hogyan történik mindez a valóságban, akár észrevétlenül.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek

Az ördög Pradát visel: mit tanulhat a HR a popkultúra legtoxikusabb főnökétől?