Kevesebb az exportképes kkv-k száma a statisztikában kimutatottnál
A valóban exportképes kis- és közepes vállalkozások (kkv) száma kevesebb a hivatalos statisztikában szereplőknél, az Oroszország elleni embargó inkább közvetetten érinti az ebbe a körbe tartozó vállalkozásokat – egyebek mellett erről volt szó az Export Kooperáció keddi sajtótájékoztatóján Budapesten.
A hivatalos statisztika szerint az a kkv minősül exportképesnek, amelyik már néhány éve működik és az árbevétele százmilliós nagyságrendű. Ebből mintegy 4 ezer van Magyarországon, de a valóban exportképes kkv-k száma ettől kevesebb, mivel az előbbi mutatók mellett szükséges a megfelelő menedzsment is, amelynek a minőségére nincs adat – mondta Gyulácz Németh Iván, az M27 finanszírozási tanácsadó cégvezetője.
A valóban exportképes cégek szűkebb körébe elsősorban az IT-, az autóipari, a gépipari, az élelmiszeripai és a biotechnológiai cégek tartoznak.
Arra a felvetésre, hogy a kormány 12 ezer exportképes kkv-t akar látni, Kovács Viktor, a Budapest Bank vállalati hitelezéssel foglalkozó csoportjának vezetője elmondta, hogy a növekedési hitelprogram mellett, azzal azonos feltételekkel, létezik egy kevésbé propagált konstrukció, az export refinanszírozás is. Ezt a hitelt is a Magyar Nemzeti Bank biztosítja a kereskedelmi bankoknak.
A résztvevők az oroszországi embargóról elmondták, közvetlenül nem nagyon érzékelhető hatása, a 60-90 napos fizetési határidő miatt később lehet mérleget vonni. Hasonlóan a közvetett hatások estében, amikor egy magyar kkv más országbeli cégen keresztül szállít Oroszországba. Ebben az esetben is csak később, sokszor egy év múlva érzékelhető, hogy fizetett-e valóban az orosz megrendelő.
Az embargó ugyanakkor átrendezheti a piacokat: ha például egy uniós cég helyét egy szerb vágóhíd veszi át az orosz piacon, akkor az általa szállított hús hiányozni fog a belső piacról, és ekkor már lehetőséghez juthatnak a környező országok cégei is Szerbiában.
Az Export Kooperációt jogi forma nélküli szervezetként 2011-ben hozta létre négy szervezet, például tanácsadó cég, bank és ügyvédi iroda. A szervezet a cégeknek abban segít, hogy exportáló társasággá váljanak.
A valóban exportképes cégek szűkebb körébe elsősorban az IT-, az autóipari, a gépipari, az élelmiszeripai és a biotechnológiai cégek tartoznak.
Arra a felvetésre, hogy a kormány 12 ezer exportképes kkv-t akar látni, Kovács Viktor, a Budapest Bank vállalati hitelezéssel foglalkozó csoportjának vezetője elmondta, hogy a növekedési hitelprogram mellett, azzal azonos feltételekkel, létezik egy kevésbé propagált konstrukció, az export refinanszírozás is. Ezt a hitelt is a Magyar Nemzeti Bank biztosítja a kereskedelmi bankoknak.
A résztvevők az oroszországi embargóról elmondták, közvetlenül nem nagyon érzékelhető hatása, a 60-90 napos fizetési határidő miatt később lehet mérleget vonni. Hasonlóan a közvetett hatások estében, amikor egy magyar kkv más országbeli cégen keresztül szállít Oroszországba. Ebben az esetben is csak később, sokszor egy év múlva érzékelhető, hogy fizetett-e valóban az orosz megrendelő.
Az embargó ugyanakkor átrendezheti a piacokat: ha például egy uniós cég helyét egy szerb vágóhíd veszi át az orosz piacon, akkor az általa szállított hús hiányozni fog a belső piacról, és ekkor már lehetőséghez juthatnak a környező országok cégei is Szerbiában.
Az Export Kooperációt jogi forma nélküli szervezetként 2011-ben hozta létre négy szervezet, például tanácsadó cég, bank és ügyvédi iroda. A szervezet a cégeknek abban segít, hogy exportáló társasággá váljanak.
Egy-egy kérdést alapul véve vezet el a megoldásig
Aki válaszol: Sipőcz Iván
Visszatérnek a Dolgozó anyák