Megjelent: 8 éve

Ki kap majd állami nyugdíjat?

Az Intézet a Demokratikus Alternatíváért (IDEA) elemzést készített, amelyben sorra veszi a magánnyugdíjpénztárak vagyonának államosításáról szóló lehetséges alkotmánybírósági döntések következményeit. A tét nem kevesebb, mint hogy a magánnyugdíjpénztárakban maradó közel 100 ezer ember számíthat-e állami nyugdíjra, vagy fizet az adóvá keresztelt járulékot ellentételezés nélkül.

Alap kérdés: jár-e az ominózus 24 százaléknyi járulékfizetés után a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer szolgáltatása a pénztártagoknak. Még mindig csak annyi biztos, hogy az Alkotmánybíróság hamarosan dönt a magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatban. Ettől függ, annak a 97 ezer állampolgárnak a jövője, akik azt választották, hogy lemondanak a munkáltatója által fizetett 24 százaléknyi nyugdíjjárulékról, és megpróbál tisztességes nyugdíjat teremteni a 10 százaléknyi munkavállalói befizetéséből. A kérdésben érintettek azok is, akik a kormány által felajánlott "választási lehetőséget" mérlegelve inkább visszatértek az állami rendszerbe, és átadták a felhalmozott nyugdíjvagyonukat az államnak. (Akik 2011 és 2051 között mennek nyugdíjba, azok esetében a kalkulált nyugdíj és a tisztességes megélhetéshez szükséges összeg között évi 532 ezer forint a különbség.)

Kiszivárgott

Azok, akik tavaly decemberben ragaszkodtak a magánnyugdíjpénztári tagságukhoz, a mai állapot szerint nem számíthatnak állami nyugdíjra. Kérdés, hogy ha a munkavállalók által fizetett nyugdíjjárulékot megduplázza a kormány, az új rendelkezés vonatkozik-e majd a szolidaritási rendszerből kirekesztettekre. Amennyiben az ő kötelezettségük továbbra is 10 százalék marad, csökken a veszteségük a jelenlegi rendszerhez képest. De még nem ismert a magánnyugdíj-pénztárak vagyonának államosításáról szóló alkotmánybírósági döntés sem. Bár az Origó hírportál értesülései szerint az Alkotmánybíróság a törvény két pontjának módosítását javasolja, ezt eddig az illetékesek nem cáfolták és meg sem erősítették. Hírek szerint a bírák kifogásolták az állami nyugdíjjogosultság megvonását a magánnyugdíjpénztárban maradóktól, illetve a munkáltatói nyugdíjjárulék átnevezését nyugdíj-hozzájárulássá. Ha a taláros testület az említett két pontot elutasítja, a kasszákban maradt közel százezer főnek is jár majd állami nyugdíj, ami azt is jelenti, hogy jobban járhatnak, mint az állami rendszerbe visszalépők. A számlákon felhalmozott tagdíjból származó nyugdíj szintjét kizárólag a befektetések hozama és nem az állam befolyásolja.
Amennyiben az Alkotmánybíróság döntése nemleges lenne, az azt is jelentené, hogy a munkáltatói járulék néven futó, az állami nyugdíjkasszába kerülő tétel egyszerűen csak adó, így azután nem jár semmiféle szolgáltatás. Bár a maradók tudatában voltak ezzel, a közel 100 ezer ember diszkriminációja vitán felül áll. A mindenkori kormány gyökeresen átalakíthatja a nagy ellátórendszereket, amely minden esetben jelentős érdeksérelmekkel is jár. Az azonban döntő az IDEA elemzése szerint, hogy ennek negatív hatásaira az érintetteknek módja van-e felkészülnie, alkalmazkodnia. Az előbbiek alapján a visszalépők nem szenvedtek el lényegi érdeksérelmet, nyugdíjjogosultságuk nem veszett el, mivel a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer átvállalta azt, a befizetéseket pedig inflációkövetéssel számítja majd be a nyugdíjba vonulás időpontjában. Az átlépők az egyáltalán nem garantált reálhozam lehetőségétől estek el. Az Alkotmánybíróság ezért úgy is érvelhet, hogy az állam nem vett el semmiféle jogosultságot, a jelenlegi szabályok szerint - csak a reálhozam lehetőségét, és csupán a járulékfizetési megoszlás alapján körülbelül 25 százaléknyi majdani nyugdíjjogosultságot vállalta magára, nem sértve például a befizetésekkel arányos nyugdíjellátást.

Ha mégis kapnak nyugdíjat a maradók

Ha az Alkotmánybíróság úgy határozna, hogy a 100 ezer pénztártag 24 százaléknyi befizetése után mégis keletkezne szolgálati idő, vagyis az érintett jogosult lenne állami nyugdíjra, akkor mi lesz a visszalépő hárommillió állampolgárral? A kialakult helyzet ugyanis ekkor az ő diszkriminációjukat jelentené, mivel nem voltak tisztában a választás kimenetével. Az Alkotmánybíróság nem várhatja el, hogy minden állampolgár tisztában legyen azzal, hogy a szituáció alkotmányellenes, és ezért ne a veszteségminimalizáló alternatívát válassza. A 100 ezer embert pedig racionalitása és jogállamba vetett bizalma vezérelhette akkor, amikor nem fogadta el az ajánlatot. Ha a maradóknak mégis jár az állami nyugdíj, azzal önmagában még nem oldódik meg minden bizonytalanság. A kormány nem rendezte a magánnyugdíjpénztárak helyzetét, amelyek jelentős működési veszteséget termeltek rentábilis létszám híján, amit egyelőre a maradó pénztártagok állnak.

Pénztári rendszer önkéntes alapon

Vissza lehet-e állítani a magánnyugdíjpénztári rendszert? A "jogsértő" állapot megszűntetése lehetséges, ehhez azonban arra van szükség, hogy a visszalépők számára újra lehetőség nyíljon arra, hogy - önkéntes alapon - belépjenek a pénztárakba. Technikailag a kifizetett reálhozam-tömeg elszámolása nem okozhat problémát, ahogy az sem, hogy a kormány hatványozottan számol a magánnyugdíjpénztári vagyonnal gazdaságpolitikai céljai megvalósításához.

Ez megvalósítható úgy, hogy a pénztári rendszerben maradók is hozzájuthatnak a reálhozamhoz. Igaz, a visszalépett tagok államhoz került eszközállományának értékesítése megkezdődött, de a pénzt tíz-tizenöt év múlva kell visszajuttatni a nyugdíjkasszába. A beszedett vagyont az állam a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben befizetésként jóváírja. Könnyen látható, hogy a felosztó-kirovó rendszer sajátossága révén a kormány megteheti, hogy hamarabb jut forráshoz, jóllehet, így kel[etkezik egy fedezetlen kötelezettség, amiért később kell helytállnia az állami nyugdíjkasszának. (A magyar családok kétharmada mindössze néhány hónapot tudna átvészelni, ha a fő kereső elvesztené a jövedelmét.)

  • 2019.12.18CAFETERIA 2020. Előadók: Fata László, cafeteria szakértő, Cafeteria Trend Kopányiné Mészáros Edda, tájékoztatási kiemelt szakreferens, NAV Nádudvari Éva, senior szolgáltatás manager, NEXON Marusinecz Tamás, vezérigazgató, Allianz Foglalkoztatói Nyugdíjszolgáltató Zrt. Részletek Jegyek
  • 2020.01.18 ICF akkreditált Jungiánus coach féléves továbbképzés Magyarországon először a nemzetközileg sikeres Jungian Coaching School továbbképzése, ami ICF krediteket ad, 2020 januártól júiusig, havonta egy hétvégén. Részletek Jegyek
  • 2020.01.22Változásmenedzsment képzés Cél a szervezet változáskezelési képességének fejlesztése. A változási folyamat és a változás összetevőinek a megértése. Az egyének változáskezelési képességének fejlesztése konkrét gyakorlatokon keresztül. A változási programok kritikus sikertényezőinek megismerése. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Csatlakoztak a Közlekedési Munkástanácsok Szövetségéhez tartozó szakszervezetek a KDSZSZ-hez

A KDSZSZ Magyarország egyik legnagyobb közúti személyszállításban működő szakszervezeti szövetsége lett. Teljes cikk

A Magyar Orvosi Kamara új elnöke szerint egyszeri és érdemi béremelésre van szükség

Kincses Gyula szerint a hálapénz intézményét társadalmilag is érzékelhető béremelés nélkül nem lehet felszámolni. Teljes cikk

A középgeneráció uralja a belföldi cégeket

A felmérés szerint az idősebbek szerepe főképp a nagyobb cégek irányításában jelentős. Teljes cikk

Kapcsolódó hírek